Ki fizeti a javításokat az albérletben? 5 kérdés a bérbeadó és bérlő felelősségéről

Meddig terjed a bérbeadó és bérlő karbantartási kötelezettsége?

Egy lakás kiadásakor nagyon fontos időben tisztázni a felelősségi kérdéseket, ugyanis ez mind a bérlő, mint a bérbeadó részéről állandó konfliktusforrás lehet. Általánosságban a bérbeadó felel azért, hogy az ingatlan rendeltetésszerű, mindennapi használatra alkalmas legyen, tehát az épületszerkezeti elemek (falak, ajtók, ablakok, klíma, fűtés) és berendezések hibátlanul működjenek, ezek állagmegóvásáért azonban a bérlő is felelősséggel tartozik, a kisebb, rendszeres karbantartások jellemzően őt terhelik.

Ez alapján például egy elöregedett, funkcióját már nem ellátó nyílászáró vagy háztartási gép cseréje egyértelműen a bérbeadó feladata, míg a bérlőnek kötelessége rendszeresen tisztítani a lefolyókat, valamint a klíma és szárítógép szűrőit. Ugyanígy, a klíma éves tisztíttatását vagy a bojler vízkőmentesítését a bérlőnek kell fizetnie, komolyabb, rendeltetésszerű használatot befolyásoló hiba esetén pedig a bérbeadó fizeti a szerelőt. Fontos, hogy ezektől a bérleti szerződésben el lehet térni, ezért szerződéskötés előtt érdemes pontosan, tételesen kitérni ezekre, és mindent beleírni a szerződésbe, hogy baj esetén a felek ne egymásra mutogassanak.

Ki fizeti a javításokat az albérletben?

A különböző javítások szintén gyakran okoznak fejtörést a bérleti jogviszony során, ám az ökölszabály itt is ugyanaz: a bérbeadó fizeti az épületet, az épületszerkezeti elemeket és alapvető berendezéseket (pl. csőrendszer, kaputelefon) érintő javításokat, a bérlő pedig a mindennapi használatból eredő problémák (pl. duguláselhárítás, kiégett izzó cseréje, éves karbantartás) költségeit.

Ha az adott eszköz (pl. mosógép) már nem, vagy csak aránytalan költségek árán javítható, a pótlásról a bérbeadónak kell gondoskodnia – itt ugyanakkor belép egy fontos tényező. Ha az adott meghibásodásért a bérlő a felelős (pl. beázott a lakás, mert nyitva hagyta az ablakot, túlpakolta a mosógépet, túlterhelte az elektromos hálózatot), a javítás vagy csere költsége a bérlőt terheli. Természetesen ennek a bizonyítása sok esetben bonyolult lehet, így mindenki érdeke, hogy a legfontosabb tényezőket egyik fél se hallgassa el.

Szintén a bérlő felel azokért az ingóságokért, amiket ő hozott a lakásba – ha például bútorozatlan lakást vettél ki, vagy te vitted magaddal a mosógépedet, ezeknek a javításáért, cseréjéért természetesen te vagy a felelős.

Kinek kell kifestenie az albérletben?

A tisztasági festés gyakori konfliktusforrás, hiszen ez nem befolyásolja a lakás rendeltetésszerű használatát, kizárólag esztétikai kérdés. Bár jellege miatt többnyire a bérlő feladata a festés, fontos, hogy azt a bérbeadó nem követelheti, ha az aránytalan költséget jelentene a bérlőnek – például ha a bérlő csak egy évig lakott az ingatlanban, és a falak esztétikai állapota nem változott, nem vasalhatja be a tisztasági festés árát a bérlőn.

Ha pont a bérlő az, aki igényelné a festést, mert nem tetszik neki a fal színe, azt saját költségre megteheti, azonban ezt előtte érdemes egyeztetni a bérbeadóval – ő ugyanis kikötheti, hogy kiköltözéskor vissza kell festeni a falat az eredeti színére.

Szeretnék klímát, de a bérbeadó nem akar rá költeni, mik a lehetőségeim?

Az egyre melegebb nyarak miatt visszatérő probléma a klíma kérdése, ugyanis míg a bérlők részéről egyértelmű igény van rá, a lakástulajdonosok sok esetben nem szívesen költenek erre. Ez könnyen patthelyzetet teremthet, ha azonban a bérbeadó rugalmas, van egy lehetőség: a bérlő saját költségére beszereltetheti a klímát, amennyiben az adott társasházban ezt nem akadályozza más tényező (pl. műemlékvédelem).

Ebben az esetben a bérlő vállal minden felmerülő költséget (beszerelés, karbantartás, kiköltözéskor leszerelés és az eredeti állapot visszaállítása), ám ennek megfelelően a bérbeadó semmilyen követelést nem támaszthat a készülékkel kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy ha a bérlő kiköltözik, joga van magával vinnie a klímát, hacsak a tulajdonos nem kínál érte anyagi kompenzációt – mivel ez egy bonyolultabb kérdés, érdemes ezzel utólag, melléklet formájában kiegészíteni a bérleti szerződést, hogy évek elteltével ne legyen ebből félreértés.

Ha a tulajdonos nem járul hozzá a klíma beszereléséhez, még mindig járható út a mobilklíma, amik hatékonysága ugyan alacsonyabb a fali modelleknél, valamennyi enyhülést mégis adhat a legmelegebb hetekben.  

Kinek kell lakásbiztosítást kötnie az albérletre?

Minden érintett fél érdeke, hogy a kiadott lakás átfogó lakásbiztosítási védelemmel rendelkezzen – nem mindegy ugyanakkor, hogyan oszlanak meg az albérlet biztosításának költségei. A bérbeadó többnyire az épületet biztosítja, amely magában foglalja az épületszerkezeti elemek és beépített berendezések fedezetét, a bútorok és ingóságok kapcsán azonban már bonyolultabb a képlet. Ha az albérlet bútorozott (vannak különálló bútorok és elektromos berendezések a lakásban), érdemes ezeket is bevonni a tulajdonos lakásbiztosításába.

Azokat az ingóságokat, amiket a bérlő költözéskor magával visz (TV, ruhák, könyvek, saját bútorok), értelemszerűen a bérlőnek kell biztosítania – mivel a lakásbiztosítás megköthető kizárólag ingóságra is, ennek nincs akadálya. Ha a két lakásbiztosítás fedezete között átfedés van (tehát pl. a bérbeadó és a bérlő biztosítása is fizet beázásra), a kár csak az egyik szerződésre érvényesíthető, ezért mindenképpen egyeztessenek a felek kárbejelentés előtt.

Láthatod, hogy bár az albérlet felelősségi kérdése bonyolultnak tűnhet, egy megfelelően elkészített bérleti szerződés rendezi a leggyakoribb kérdéseket – ha lakást bérelsz, ez legyen az egyik legfontosabb szempont!