Jogszabályi háttér

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.)

A biztosítási (benne a biztosításközvetítési) tevékenység legfontosabb jogszabálya, a legátfogóbb ágazati normája (kódexe).

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)

Meghatározza a biztosítási szerződés szabályait, ezzel a Bit. (közjogi szabályozás) mellett a biztosítási jog másik legfontosabb "lába" (magánjogi szabályozás).

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. tv. (Kgfbt.)

Meghatározza a biztosítási szerződések Ptk-ban meghatározott szabályaihoz képest a Kgfb szerződések eltérő normáit, a biztosító és a biztosított speciálisan erre a biztosítási szerződés-típusra jellemző jogait, kötelezettségeit.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. tv. (Fttv.)

A fogyasztónak minősülő ügyfelekkel szemben tanúsítható magatartások kapcsán az alapvető tilalmakat rögízti. A Magyar Nemzeti Bank, mint fogyasztóvédelmi hatóság, ezt alkalmazza a pénzügyi szektorban (így a biztosításközvetítőkkel szemben is).

A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. tv. (Távért.)

Azokat a speciális szabályokat tartalmazza, amelyekre minden távértékesítés során (pl. online kötés, telesales) figyelemmel kell lenni.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. tv.

Az ügyfelek átvilágítására, valamint a pénzmosási gyanú bejelentésére vonatkozó szabályozást az alkuszoknak az életbiztosítási szerződések közvetítése során kell alkalmazniuk.

A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény

Kgfb, casco és egyéb vagyon-, valamint balesetbiztosítások esetében meghatározza a biztosítási adó alapját, mértékét, melyet a biztosítóknak kell a biztosítási díj alapján kiszámítani és befizetni.

I. Magyar rendeleti szabályozás

20/2009. (X. 9.) PM rendelet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriákról

A rendelet a díjtarifa megállapításának alapjául szolgáló gépjármű-kategóriákat határozza meg.

34/2009. (XII. 22.) PM rendelet a magyarországi telephelyű gépjárművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról  

A címének megfelelően a rendelet azt tartalmazza, hogy milyen eszközökkel lehet igazolni a Kgfb fedezet fennállását.

21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól

A rendelet a Kgfb szerződések bonus-malus rendszerét állítja fel (rendszerbe kerülés, besorolás változásai, stb.) továbbá előírja a biztosítók részére, hogy miként, milyen határidőben kell kiadniuk a kártörténeti igazolásokat.

437/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet a biztosítók, a többes ügynökök és az alkuszok panaszkezelésének eljárásával, valamint panaszkezelési szabályzatával kapcsolatos részletes szabályokról

A panaszkezelés kereteit a Bit. adja meg, ez a rendelet a részletesebb előírásokat tartalmazza.

II. Az Európai Unió kötelező rendeletei

E rendeletekről fontos tudni, hogy közvetlenül érvényesülnek az Európai Unió minden tagállamában, esetükben tehát nincs szükség arra, hogy egy magyar jogszabályba átültessék (jogi szakkifejezéssel: implementálják) őket. Ezek nagyon magas szintű jogszabályok, egyetlen tagállami törvény, vagy egyéb jogszabály sem lehet ellentétes velük.

Az EU 2016/679. számú rendelete (GDPR)

A GDPR tartalmazza a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályozást. Az adatvédelem terén ez a legfontosabb norma az Európai Unióban (Magyarországon a szabályait kisebb mértékben kiegészíti az ún. Infotv.)

Az EU 2017/2359. számú rendelete (IBIP rendelet)

A rendelet előírja, hogy biztosítási alapú befektetési termékek (befektetési élet- és nyugdíjbiztosítások) esetében milyen speciális elvárásokra kell figyelemmel lenni annak érdekében, hogy az értékesítés során mindenképpen az ügyfél érdeke legyen elsődleges.

Az EU 2017/2358. számú rendelete (POG rendelet)

A rendelet ún. termékfelügyeleti és termék-irányítási szabályokban írja elő, hogy a biztosítók a biztosításértékesítők (így a biztosításközvetítők) számára miként határozzák meg, hogy az egyes termékek a megfelelő ügyfélkört érjék el.

Az EU 2019/2088. számú rendelete (SFDR rendelet)

A rendelet a pénzügyi szektor szereplőitől is elvárt fenntarthatósági előírásokat tartalmaz (a cél, hogy a jövőben lehetőleg olyan pénzügyi termékeket vásároljanak az ügyfelek, melyek - közvetve - kevésbé káros hatásúak a bolygónkra).

A jogszabályok hatályos állapota elérhető a www.njt.hu internetes oldalon.