A

  • abszolút önrészesedés (levonásos önrész)

    a biztosító a szerződésben meghatározott önrészesedést - melynek mértéke százalékban, és/vagy összegben kerül meghatározásra - a kártérítési összegből levonja. Ha a kár összege az önrész mértékét nem éri el, a biztosító nem fizet kártérítést.
  • adatrögzítés

    az ajánlatok és kapcsolódó iratok, a szerződéssel kapcsolatosan összefüggő állományváltozási, szolgáltatási igények, valamint a manuális díjkönyveléssel kapcsolatos tevékenységek számítógépes nyilvántartásba történő felvitele.
  • ajánlat

    a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben soha nem a biztosító teszi, hanem a biztosítási védelmet kereső szerződő. Az ajánlat még nem szerződés; kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja. (szerződés létrejötte)
  • akaraton kívüliség

    a biztosítási baleset-fogalom lényeges eleme. Azt jelenti, hogy a biztosított akarat-elhatározása és a bekövetkezett biztosítási esemény között nincs okozati összefüggés.
  • aktív viszontbiztosítás

    más biztosító kockázatainak viszontbiztosításba vétele, a kockázatok (egy részének) átvállalása. Loro viszontbiztosításnak is nevezik.
  • aktuárius

    a biztosítási matematikusi feladatokat is ellátó, kiemelt felelősségű szakember a biztosítóintézet apparátusában. Feladata különösen a kockázatarányos díjak kiszámítása, illetőleg a biztonságos működéshez szükséges matematikai feladatok (tartalékolás) elvégzése.
  • akvizíció

    a biztosítások megkötésére irányuló üzleti tevékenység, módszerei: a tájékoztatás, a meggyőzés, az érvelés.
  • alap

    a befektetéshez kötött életbiztosításoknál (unit linked) a biztosító, a szerződő megtakarításait az által választott, eltérő kockázatú befektetési alapokba fektetik.
  • alapok árfolyama

    a befektetéshez kötött életbiztosítások (unit linked) árfolyamát napi rendszerességgel meghirdetik a biztosítók. Az alapok árfolyama az ezeket alkotó értékpapírok árfolyamváltozásának függvénye.
  • alapbiztosítás

    a legfontosabb kockázatokra kötött biztosítási szerződés, amelyhez kiegészítő biztosítások is köthetők.
  • alkusz

    (bróker vagy makler) a biztosítási alkusz a biztosítási szerződést annak a félnek az írásbeli megbízása alapján közvetíti, aki a biztosítás létrejötte esetén a biztosított vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerül. Az alkusz e tevékenységéért attól a biztosítótól jogosult díjazásra, amely az alkusz közvetítésével létrejött szerződésben a biztosítási kockázatot elvállalja. A biztosítási alkusz előkészíti a biztosítási szerződés megkötését. Tevékenysége kiterjedhet a megbízó képviseletében a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek érvényesítésében történő közreműködésre. A biztosító ez irányú meghatalmazása esetén jogosult a biztosítási díj átvételére, valamint a szerződés teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre. A biztosítási alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. A biztosítási alkusz e kötelezettsége elmulasztásáért (alkuszi muhiba), így különösen a téves tanácsadásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok késedelmes továbbításáért, felelős. (kb. 250 alkusz rendelkezik Felügyeleti engedéllyel).
  • all risks

    "minden kockázatra" kiterjedő biztosítás. A szerződés nem a biztosítási eseményeket, hanem csak a kizárásokat tartalmazza. A biztosító minden olyan kárt megtérít, amelyet nem zár ki. Általában a szállítmány-, géptörés- illetőleg az építési-szerelési biztosítások körében alkalmazott kockázatviselési forma.
  • alulbiztosítás

    ha a vagyontárgy valóságos értéke meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget, következmény: a pro rata térítés.
  • aránylagos kártérítés

    pro rata
  • AUDATEX

    Németországban kifejlesztett számítástechnikai program a gépjárműkárok, javítási költségek egységes megállapítására, illetőleg becslésére.
  • autoszelekció

    önkiválasztás. A személyek azon törekvése, hogy fokozott veszélyeztetettségük, vagy veszélyérzetük esetén mihamarabb, és minél teljesebb körű biztosítási védelmet teremtsenek maguknak. Az ilyen igény természetes és méltányolható, nem úgy, mint az antiszelekció.
  • avultatás

    a vagyontárgyak (pl. ingóságok, épületek, gépjárművek) értékének az időmúlás, illetőleg a fokozatos elhasználódás miatti csökkenése; mértékét százalékban határozzák meg.
    Ha pl. egy gépkocsi - a kár időpontjában - 70%-os műszaki állapotú, és totálkárt szenved, a károsult az újkori érték 70%-ára tarthat igényt. A fennmaradó 30% az avultatás mértéke, amelyet a tulajdonosnak kell viselnie.

Á

  • állampapír

    az államadóságot, illetőleg annak egy részét megtestesítő, a deficit finanszírozására kibocsátott értékpapír. Gyakorlatilag kockázatmentes befektetés, ezért a hatékony piacokon a legkisebb hozamot garantálja. A biztosítók befektetései jelenleg zömében az állampapírpiacon realizálódnak.
  • állomány

    a biztosító érvényes biztosítási szerződéseinek összessége.
  • állomány-átruházás

    jogi aktus, amelynek eredményeként az egyik biztosító egy másik biztosítónak adja át az állományát vagy annak egy részét. A kötelezettségek a továbbiakban az átvevő biztosítót terhelik, de a jogosultságok is megilletik. Az állomány-átruházáshoz az PSZÁF engedélye szükséges, de erről az érintett ügyfeleket is értesíteni kell.
  • állománydíj

    egy adott időszakban érvényes biztosítások egyévi díja a biztosító statisztikáiban.
  • általános felelősségbiztosítás

    a biztosító átvállalja, a biztosítottat a szerződésben meghatározott minőségében (pl. lakásbiztosításnál, mint az ingatlan tulajdonosa) terhelő, azon kártérítési kötelezettségeket, melyekért a magyar jog szerint a biztosított köteles helytállni. A biztosító kockázatviselése kiterjed a személysérüléssel okozott károk, a szerződésen kívül okozott dologi károk és az ezekre visszavezethető egyéb vagyoni károk miatt támasztott követelésekre.
  • általános szerződési feltételek (ÁSZF)

    törvény által szabályozott, minimális tartalmi kellékek, amelyeket minden biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell.
  • átdolgozás

    folyamatos kockázatviselést garantáló, szerződéskötési megoldás, amelynek során a régi szerződés - közös megegyezéssel - megszűnik, az új pedig - ezzel egy időben - hatályba lép. Mivel két szerződésről van szó, a megoldás különbözik a szerződésmódosítástól.
  • átlagkár

    üzletágon belül az összes kifizetett kár és a bekövetkezett biztosítási események hányadosa.

B

  • baleset

    a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső ok, amely vagyoni károsodást, személysérülést, betegséget, munkaképtelenséget, rokkantságot vagy halált okoz.
  • balesetbiztosítás

    olyan biztosítási szerződés, amely a baleset bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást a biztosított, vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére.
  • BBP-biztosítás

    (Baleset Betegség Poggyász + Assistans) külföldi utazás vagy tartózkodás idejére szóló betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás, de a legtöbb ilyen módozat tartalmaz különböző segítségnyújtási szolgáltatásokat is. Az igazolvány (kötvény) felmutatása ellenében a külhoni orvos - sürgős szükség esetén - a beteget ellátja, és honoráriumát később a biztosítóval számolja el.
  • befektetéshez kötött életbiztosítás (unit linked)

    az életbiztosítási termékek új generációja, a vegyes életbiztosítások által nyújtott szolgáltatásokat ötvözi egy befektetési alap által kínálta lehetőségekkel. A szerződő által befizetett díjakat a biztosító, a szerződő által kiválasztott befektetési alapokba fekteti, a lejáratkori kifizetés mértékét ezen alapok hozama határozza meg. A szerződő a tartam során igény szerint átirányíthatja megtakarítását a felkínált alapok között.
  • befektetési hozam

    a díjtartalékokat a biztosító a pénzpiacon befekteti, és abból jelentős hozamra tesz szert. Mivel azonban a díjtartalék az "ügyfelek pénze", a hozamok minimum 80%-a a biztosítottakat illeti meg. A biztosító azonban ennél magasabb %-ot is "kiígérhet" ügyfeleinek. A kiígért hozamokon felüli rész a biztosítót illeti meg, hiszen a befektetésekkel költségei is felmerültek; valamint így válik érdekeltté a minél eredményesebb befektetésben.
  • belépési kor

    életbiztosításoknál a biztosítási szerződés hatálybalépése évének és a biztosított születési évének a különbözete.
  • bemutatóra szóló kötvény

    a kedvezményezett jelölés során a szerződő úgy is rendelkezhet, hogy az esedékessé váló szolgáltatást a biztosító a kötvény bemutatójának fizesse ki. Ilyen esetben a biztosító nem vizsgálja, hogy a kötvény hogyan jutott a kedvezményezett birtokába; a kötvény kvázi értékpapírként funkcionál.
  • betegségbiztosítás

    biztosítási szerződés, amelyben a biztosító azt vállalja, hogy a biztosított megbetegedése esetén meghatározott szolgáltatásokat teljesít; pl. viseli a kórházi ápolás költségeit, táppénz-kiegészítést vagy napi térítést nyújt stb. Helyesebb elnevezése egészségbiztosítás és ma már inkább ez az általánosan elfogadott.
  • betöréses lopás

    a vagyonbiztosítási szerződésekben meghatározott biztosítási esemény - eltér a büntetőjogi meghatározástól. Fogalmi elemei általában a lezárt helyiségbe való erőszakos vagy lopott, illetőleg hamis kulccsal történő behatolás.
  • bizalmi orvos

    a biztosító által megbízott orvos, aki közreműködik az élet-, nyugdíj- vagy balesetbiztosítási kockázatok elbírálásában. Titoktartási kötelezettség terheli, ez alól csak a biztosított, illetőleg az ajánlattevő adhat felmentést.
  • bizonyítási teher

    eljárásjogi fogalom, amely azt szabályozza, hogy egyes tényeket kinek kell bizonyítani. A bizonyítás sikertelensége az igényérvényesítést kizárja. A biztosítási jogviszonyban a biztosítási esemény bekövetkezését, valamint a kár összegét mindig a biztosítottnak, a mentesülési ok fennállását pedig mindig a biztosítónak kell bizonyítania.
  • biztosítási ág

    a biztosítások kockázati ismérvek szerinti csoportosítása. Két ága van: a nem-életbiztosítás és az életbiztosítás. Elterjedt angol nyelvű elnevezésük non-life, illetőleg life.
  • biztosítási díj

    a biztosító kockázatviselésének ellenértéke; összegét és esedékességét a szerződés rögzíti. Ha az esedékességtől számított 30 nap elteltével (respiro) a díjat nem fizetik meg, a 30. napon a szerződés minden értesítés nélkül, automatikusan megszűnik, hacsak a felek nem állapodtak meg díjhalasztásban vagy hosszabb respiroban.
  • biztosítási esemény

    a szerződésben rögzített olyan jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. Meghatározásának egyik eszköze a kizárás. Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tűz stb.), halál vagy életbiztosítások esetén egy meghatározott időpont elérése, balesetbiztosításoknál pl. testi sérülés, rokkantság.
  • biztosítási érdek

    vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában valamilyen okból érdekelt, vagy azt ilyen személy javára köti. Ha az érdek megszűnik – pl. a tulajdonos a vagyontárgyat eladta –, az érdekmúlás miatt a biztosítási szerződés is automatikusan megszűnik. Az érdekmúlás tényét mindig be kell jelenteni a biztosítónak.
  • biztosítási időszak

    a szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettől eltérő is. A szerződés felmondásánál is nagy jelentősége van.
  • biztosítási kötvény

    kötvény
  • biztosítási összeg

    a biztosítási szerződésben rögzített összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felső határa. (alulbiztosítás, túlbiztosítás)
  • biztosítási szerződési feltételek

    törvény által szabályozott, minimális tartalmi kellékek, amelyeket minden biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell.
  • biztosítási szaktanácsadó

    megbízási szerződés alapján, díj ellenében nyújt a biztosítási tevékenységgel összefüggő szaktanácsot; biztosítási szerződést nem közvetíthet.
  • biztosítási tevékenység

    szigorúan szabályozott gazdasági, pénzügyi tevékenység. Szerződésen, jogszabályon vagy tagsági viszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a biztosító megszervezi a veszélyközösséget, matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a biztosítási díjat, meghatározott tartalékot képez, a kockázatokat átvállalja, és szolgáltatásokat teljesít.
  • biztosítási titok

    minden olyan adat, információ és tény, amely a biztosító, az alkusz, vagy a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására és biztosítási szerződéseire vonatkozik. A felsorolt biztosításpiaci résztvevőket a titoktartási kötelezettség akkor is terheli, ha a szerződés - bármilyen okból - nem jött létre.
  • biztosítási törvény

    2004. január 1-jén hatályba lépett magas szintű jogszabály. Teljes elnevezés: 2003.évi LX törvény a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről. A biztosítás közjogának és állami felügyeletének szabályait tartalmazza.
  • biztosításközvetítő

    a biztosítóintézet és a biztosítási védelmet kereső ügyfél között közvetítő személy; tevékenysége a biztosítási szerződés létrehozásában és fenntartásában való közreműködés. Munkájáért jutalékot kap. Pozícióját tekintve lehet ügynök vagy alkusz.
  • biztosított

    a biztosítási szerződés fontos alanya, az ő életét, testi épségét és vagyonát védi a biztosítás. A biztosított (vagy az általa kedvezményezett) jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerződő fizeti. Ez alól kivétel a felelősségbiztosítás, mivel a felelősségbiztosítás alapján a biztosító közvetlenül a károsultnak nyújt kártérítést. A biztosított személye gyakran egybeesik a szerződővel.
  • biztosító

    biztosítási tevékenység folytatására jogosult szervezet. Szervezeti forma szerint háromféle lehet: biztosító részvénytársaság, biztosító szövetkezet vagy biztosító egyesület.
  • biztosító egyesület

    önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon, egyesületi formában működő, biztosítási tevékenységet végző szervezet. Kizárólag tagjai részére nyújt - tagsági díj ellenében - biztosítási szolgáltatásokat. Tevékenységét az MNB engedélyezi, és ellenőrzi működését is.
  • biztosítópénztár

    teljes nevükön: önkéntes, kölcsönös biztosítópénztárak. Biztosítási tevékenységet végző, sajátos egyesületi (pénztári) formában működő, non-profit szervezetek. A biztosítási jogviszony a pénztárba való belépéssel jön létre; gyakorlatilag tagsági viszony. Három típusa létezik: a nyugdíjpénztár, az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár. Tevékenységüket az MNB felügyeli.
  • biztosító részvénytársaság

    részvénytársasági formában működő biztosító. Csak névre szóló részvényt bocsát ki.
  • biztosító szövetkezet

    szövetkezi formában működő biztosító, alapításához legalább 50 tag kell. Tevékenységét az MNB engedélyezi, és ellenőrzi működését is.
  • blokk kötvény

    egyszerű kockázat-elbírálású, tömeges biztosítási szerződések megkötését igazoló okirat. Az ajánlat aláírása egybeesik a kötvény átadásával, így a szerződés azonnal létrejön.
  • bonus

    díjkedvezmény, amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja. A kedvezmény realizálódhat a díj egy részének visszafizetésével vagy a következő évi díj csökkentésével (pl. kötelező gépjármű felelősségbiztosítás).
  • bróker

    alkusz

C

  • captive biztosító

    nagy ipari és kereskedelmi vállalatok által létrehozott biztosítótársaság, amely általában csak az alapítók biztosítási kockázatai vállalja, s azokat viszontbiztosításba adja.
  • casco

    gépjárművek sajáthibás kárainak fedezetére szolgáló biztosítás. Az alapbiztosítás a töréskár, amely általában kiegészül az elemi károk és a lopás, üvegtörés illetőleg rongálás kockázatokkal. Az autó-casco a legismertebb, de van hajó-casco, légijármű-casco. stb. is.
  • cash-flow

    elemzési módszer, amely célja a szorosan vett biztosítási tevékenység bevételeinek és kiadásainak az üzemkörön kívüli tevékenység (pl. a tőkekihelyezés) eredményétől való elkülönítése.
  • coinsurance

    együttbiztosítás

Cs

  • cselekvőképesség

    jogképességnél szűkebb fogalom, azt jelenti, hogy a cselekvőképes (természetes vagy jogi) személy saját elhatározásából válhat jogviszonyok alanyává: maga vállalhat kötelezettséget, illetőleg jogosultságokat. Gyakorlatilag szerződéskötési képességet jelent. A természetes személy - főszabályként - 18 éves korától rendelkezik korlátlan cselekvőképességgel. Lásd még: cselekvőképtelenség, korlátozott cselekvőképesség.
  • cselekvőképtelenség

    a cselekvőképesség hiánya. A cselekvőképtelen személy nem köthet szerződéseket; nevében törvényes képviselője jár el. Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki 12. életévét még nem töltötte be, vagy akit a bíróság - életkorától függetlenül - cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett.
  • CSOB (Családi Otthon Biztosítás)

    lakásbiztosítás
  • csúcskockázat

    az átlagos rizikót jelentősen meghaladó kockázat. Bekövetkezése felboríthatja a veszélyközösség gazdálkodását, ezért ellne a biztosítók általában viszontbiztosítással védekeznek.

D

  • devizabiztosítás

    olyan biztosítási szerződés, amelynek díját devizában kell fizetni, és a biztosító szolgáltatása is devizában jár. A magyar deviza-szabályok - belföldi számára - az MNB előzetes engedélyéhez kötik az ilyen szerződések érvényességét.
  • direkt biztosítás

    vagyonbiztosítás, amely a tulajdonos vagy az érdekelt személy vagyontárgyait közvetlenül védi. Pl. épületek tűzbiztosítása, betörés-biztosítás, casco. A vagyonbiztosítások másik csoportja a felelősségbiztosítás.
  • diszkontálás

    egy későbbi időpontban esedékes összeg értékének kamatos kamatozással történő kiszámítása.
  • dividenda

    nem teljesen pontosan nyereségrészesedésnek is hívják. Azt az összeget jelenti, amelyet az életbiztosítási díjtartalékok befektetési többlethozamából a biztosítottaknak át kell engedni.
  • díjelőírás

    a naptári évben fizetendő biztosítási díj összege. Alacsonyabb, mint az állománydíj, mert az év közben megkötött szerződések díjelőírásaiban csak annyi havi díj szerepel, amennyi a megkötéstől az év végéig még hátravan.
  • díjfelszólítás

    az esedékes biztosítási díj megfizetésére irányuló írásbeli felszólítás a respiron belül. Ilyen esetben a biztosító kockázatviselése további 30 nappal meghosszabbodik.
  • díjfizetés

    a biztosítási díj szerződésben vállalt megfizetése. A díj a biztosítási időszak egészére, egy összegben és előre esedékes, de a szerződések általában részletfizetést tesznek lehetővé. A díjfizetés elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi.
  • díjhalasztás

    az esedékes díj későbbi időpontban történő megfizetésére vonatkozó megállapodás, amely csak írásban érvényes. A díjhalasztás tartama alatt a biztosító kockázatviselése fennáll.
  • díjkalkuláció

    matematikai és statisztikai módszer, amellyel a biztosítói kockázat ellenértékét, a biztosítási díjat számítják ki.
  • díjkintlévőség

    a biztosítók mérlegében aktívaként szereplő, a tárgyévben esedékessé vált, de be nem folyt díjak összege.
  • díjliberalizálás

    a hatósági díjak átalakítása kockázatarányos, piaci díjakká. A verseny alapvető feltétele. A magyar biztosításügyben jelenleg csak a gépjárművek üzembentartóinak kötelező felelősségbiztosítása hatósági díjas.
  • díjmentes leszállítás

    lehetőség az életbiztosítások fenntartására díjfizetés nélkül is. A tartam változatlan marad: a biztosítási összeg azonban az addig már befizetett díjak által fedezett mértékig (általában jelentősen) lecsökken.
  • díjmentesítés

    a biztosítási esemény bekövetkezett (pl. rokkantság), de a "többi", még be nem következett biztosítási eseményre (pl. halál, elérés) a szerződés díjfizetés nélkül is hatályban marad.
  • díjnyugta

    a biztosításközvetítő vagy a biztosító képviselője által kiállított okirat, amely a biztosítási díj befizetését igazolja. Csak a "személyes" díjbefizetéskor állítják ki; egyéb esetekben a biztosítási díj befizetését a befizetési csekk vagy a bankszámlakivonat igazolja.
  • díjszabás

    az egyes biztosítási szerződésfajták alapdíjait, díjpótlékait, engedményeit tartalmazó díjtáblázat, tarifa.
  • díjtartalék

    az életbiztosítási díjakból képzett elkülönített tartalék, amely a később bekövetkező biztosítási események (halál, elérés) kapcsán járó szolgáltatások fedezésére szolgál. A tartalékokat a biztosító befekteti, és a hozamok minimum 80%-át köteles visszajuttatni a biztosítottainak. Mód van a díjtartalék visszavásárlására is.

E

  • egészségbiztosítás

    betegségbiztosítás
  • egészségi nyilatkozat

    az élet- és betegségbiztosítások kockázat-elbírálását segítő kérdőív. Valóságnak megfelelő kitöltésével tesz eleget a biztosított a közlési kötelezettségének.
  • egyenértékűség

    az a kívánalom, hogy a biztosítási díjbevételek fedezzék az összes kifizetett szolgáltatást, a tartalékokat, a biztosító költségeit és méltányos mértékű üzleti hasznát.
  • egyezség

    polgári jogi szerződés, amelyben a felek arról állapodnak meg, hogy a jogosult az egyezségben rögzített összeget követelésének végleges kielégítéseként elfogadja, s további igényeiről lemond.
  • együttbiztosítás

    /coinsurance/ a kockázatok két vagy több biztosítóintézet által történő közös vállalása, előre meghatározott arányok szerint. A kötvényt a vezető biztosító állítja ki és végzi a lebonyolítást is.
  • ekvivalencia

    egyenértékűség
  • elérési biztosítás

    meghatározott tartamra kötött életbiztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító csak a tartam végén teljesít.
  • előszereteti érték

    valamely vagyontárgy szubjektív értéke, amelyet személyi, érzelmi okok alapozhatnak meg. Például az elhunyt rokontól kapott, valójában jelentős dologi értéket nem képviselő tárgy. Az előszereteti érték megtérítése a biztosítási szerződés tárgya általában nem lehet.

É

  • életbiztosítás

    olyan szerződés, amelyben a biztosítási esemény a biztosított halála, vagy meghatározott időpont (életkor, nyugdíjbavonulás... stb.) elérése. Az életbiztosítási összeg felvételére mindig a kedvezményezett jogosult (kedvezményezett a szerződés bizonyos szolgáltatásaira, maga a biztosított is lehet).
  • érdekmúlás

    jogi hatást kiváltó tény a biztosítási szerződésben. Ha a biztosítási érdek megszűnik, a biztosítási szerződés is automatikusan megszűnik.
  • értékcsökkenés

    a vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, esztétikai, használati vagy forgalmi értékét csökkentő tényező (écs).
  • értékkövetés (indexálás)

    a biztosító a biztosítási szerződés értékének megőrzése ill. az alulbiztosítottság elkerülése érdekében évente, a biztosítás évfordulóját megelőzően a KSH adatai alapján indexálja (megemeli) a biztosítási összegeket. A biztosító indexált ajánlatát nem kötelező elfogadni, de ebben az esetben egy vagyonbiztosításnál fennáll az alulbiztosítottság veszélye.

F

  • felelősségbiztosítás

    a biztosított által a mások vagyonában okozott károkra nyújt fedezetet; a kártérítési kötelezettség alól mentesíti a károkozót a szerződésben meghatározott esetekben. Lásd még: általános felelősségbiztosítás, munkáltatói felelősségbiztosítás, termék felelősségbiztosítás, környezetszennyezési felelősségbiztosítás, szakmai felelősségbiztosítások, KGFB.
  • felmondás

    a biztosítási szerződést bármelyik fél egyoldalúan is felmondhatja, de csak a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőzően, és írásban.
  • felosztó-kirovó rendszer

    biztosítás-szerű megoldás, amelyben a veszélyközösség tagjai az őket ért károkat egymás között utólag osztják fel.
  • fokozott veszéllyel járó tevékenység

    veszélyes üzem
  • futamidő

    A határozott időszakra megkötött biztosítási szerződés érvényességi tartamát jelenti.
  • függőkár

    olyan biztosítási eseményből származó kár, amelyet a biztosítónak már bejelentettek, de a kárügy végleges lezárása még nem történt meg.
  • függőkár tartalék

    tételesen (káronként) képzett biztosítástechnikai tartalék, amelynek az a célja, hogy fedezetet nyújtson a függőkárokra. A függőkár tartalékon belül képzik az IBNR-t is.

G

  • garancia alap

    Kártalanítási Számla
  • garantált kamat

    életbiztosítási szerződéseknél használt technikai kamatláb. A biztosító vállalja, hogy a biztosítási összeg fedezetére képzett díjtartalékhoz a szerződés tartama alatt legalább ekkora mértékű hozamot ír jóvá, még akkor is, ha a tartalék befektetésével elért hozam ennél kevesebb.
  • giro

    a bankok közötti – számlajóváírással történő – pénzügyi elszámolás

Gy

  • gyorsított kárrendezés

    számla nélküli kárszámítási és teljesítési eljárás, amikor a kárszemle során megállapítják a javítás és az egyéb károk becsült értékét, és azt a károsult - egyezséggel - követelése kielégítéseként elfogadja.

H

  • halandósági tábla

    statisztikai tábla: statisztikai, demográfiai számításokon alapuló táblázat, amely azt mutatja, hogy pl. 100 000 újszülött fiú/lány közül hány éri el az 1,2,3…100 éves kort, ha a halandóság úgy alakul, mint azt a táblázat készítésének pillanatában megfigyelték.
  • hijacking

    személy-, illetőleg áruszállító eszközök erőszakkal, vagy fenyegetéssel történő hatalomba vétele. Például: repülőgép-eltérítés.
  • hitelbiztosítás

    a hitelezésből eredő kockázatok és károk fedezetéül szolgáló biztosítási forma. A biztosított mindig a hitelező.
  • hitelfedezeti biztosítás

    a hitelintézet vagy a hitelező által - a tartozás biztosítékául - követelt biztosítási szerződés. A biztosított mindig az adós, aki az esetleges biztosítási szolgáltatást már a szerződéskötéskor a hitelezőre engedményezi.
  • hitellevél

    a gépjármű-biztosítás területén, és ma már egyre ritkábban alkalmazott kárrendezési megoldás. A károsult nem készpénzt kap, hanem egy, a javítóműhelynek címzett - hitellevelet, amelynek alapján a javítást elvégzik, és utólag a biztosítóval, mint adóssal elszámolnak.

I

  • IBNR

    (incurred but not reported) a biztosító által képzett tartalék, amelynek az a célja, hogy a már bekövetkezett, de még be nem jelentett károkra nyújtson fedezetet.
  • időszakos biztosítások

    határozott időre kötött biztosítási szerződések. A biztosító csak a szerződésben naptárilag - év, hó, nap, óra, perc - megjelölt időszakra vállalja a kockázatot. Az időszak leteltével a szerződés automatikusan megszűnik.
  • indexálás

    a szerződésben rögzített értékkövetési módszer, amelynek alapján a biztosítási díj vagy a biztosítási összeg meghatározott mértékkel automatikusan, a szerződés módosítása nélkül változik. Mértéke általában az inflációtól, vagy a hivatalos mutatóktól (pl. KSH) függ.
  • integrál (relatív) önrészesedés

    a bagatell-károk kiszűrésének módszere. a minimális térítendő kárösszeg meghatározásával. Ha a kár az integrál önrész alatt marad, a biztosító nem térít, ha viszont fölötte van, akkor - levonás nélkül - megfizeti az egész kárt.
  • intervenció

    a biztosító hivatalos lépése, amely az elmulasztott díjak beszedését, a biztosítási szerződés fenntartását szolgálja.
  • ismeretlen üzembentartó

    ha a kárt gépjármű okozta, de az üzembentartó személye nem állapítható meg, a károsult kárát a MABISZ a Kártalanítási Számla terhére megtéríti. Nem térülnek meg azonban az ismeretlen üzembentartó által a gépjárműben, az útban, az út tartozékaiban, közművekben, valamint a reklámhordozókban okozott károk.
  • ittasság

    a jogi és szerződési gyakorlatban a 0,8 ezrelékes véralkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság. A biztosítási szerződésekben általában mentesülési ok.

Í

  • írásbeliség

    a biztosítási szerződések jogának egyik legfontosabb eleme. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok csak írásban érvényesek!

J

  • járadék

    rendszeresen (általában havonként) esedékessé váló szolgáltatás, amelyet a járadékra jogosító körülmények fennállásáig, vagy élethossziglaniig folyósítanak. A biztosító által folyósított járadék lehet járadékopción alapuló vagy jövedelempótló.
  • járadékopció

    egyes életbiztosításoknál az a kikötés, amely szerint a biztosított vagy a kedvezményezett az esedékessé váló egyszeri biztosítási összeg helyett élethossziglan, vagy meghatározott időtartamon át rendszeres járadékra jogosult.
  • jármű önkényes elvétele

    bűncselekmény (Btk.327.§), amelyet az követ el, aki idegen járművet mástól úgy vesz el, hogy közben nem vezérli tulajdonszerzési szándék, csak pl. az időleges jogtalan használat. Ha a cselekmény tulajdonszerzési célzattal is párosul, akkor a minősítése: lopás (Btk.316.§).
  • jelzálog

    az ingatlanokra bejegyzett jog, amely szerint a tulajdonos csak korlátozottan rendelkezhet a vagyontárgy felett. Általában a hitelek vagy egyéb követelések biztosítékául kötik ki, és bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyv).
  • jogalap-elbírálás

    döntési folyamat, amelynek során a biztosító arról nyilatkozik, hogy a bejelentett (kár)eset a szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül-e, illetőleg nem áll-e fenn mentesülés. A jogalap-elbírálás során dönt a biztosító az esetleges kármegosztás alkalmazásáról is.
  • jogképesség

    polgári jog, sőt alkotmányjogi fogalom, azt jelenti, hogy a jogképes (természetes vagy jogi) személy jogviszonyok alanya lehet, jogai, illetőleg kötelezettségei lehetnek (pl. örökölhet). Az ember születésétől a haláláig korlátozás nélkül jogképes. A jogi személyek megalakulásuktól megszűnésükig rendelkeznek jogképességgel.
  • jogosulatlan biztosítási tevékenység

    önálló,nevesített bűncselekmény. Az követi el, aki biztosítási tevékenységet a biztosítási törvényben előírt engedély nélkül végez (Btk. 298/E. §).
  • jogvédelmi biztosítás

    a szerződés a biztosított részére anyagi vagy természetbeni segítséget nyújt az ellene indított polgári-, büntető-, szabálysértési ügyekben. A szolgáltatás általában a költségek átvállalásával, ügyvéd állításával realizálódik.
  • jövedelempótló járadék

    a károkozó vagy a felelősség-biztosítója által folyósított járadék, amely a károkozás miatt kiesett jövedelem pótlásával igyekszik helyreállítani az eredeti állapotot. Az ilyen járadék is jövedelem, ezért a személyi jövedelemadó számításánál figyelembe kell venni.
  • jutalék

    a biztosító a biztosításközvetítő eredményes munkáját, a szerződés létrejötte vagy fennmaradása érdekében kifejtett tevékenységét jutalékkal honorálja. A jutalék megállapítható szerződésenként (darabjutalék) is, de általában a biztosítási összeghez igazodik.

K

  • kalózbiztosító

    olyan biztosítóintézet, amely a hazai biztosítás-felügyelet engedélye nélkül folytat az országban biztosítási tevékenységet.
  • kamatrés

    vagy kamatmarge. A technikai kamat és a befektetési hozam közötti különbség.
  • kárbejelentés

    a biztosított hivatalos lépése, amellyel a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenti a biztosítónak. A szerződés tartalmazza azt a határidőt, amelyen belüli a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A határidő elmulasztása egyébként nem jogvesztő.
  • kárenyhítés

    a már bekövetkezett kár biztosítási esemény károsító hatásait csökkentő magatartás. Ellentétben a kármegelőzéssel ez a kötelezettség szerződési kikötés nélkül is terheli a károsultat!
  • kárkori érték

    a biztosított vagyontárgy értéke a biztosítási esemény bekövetkezésekor.
  • kárgyakoriság

    mutatószám, amely azt jelzi, hogy egy adott időszakban (általában egy év alatt) a biztosított személyek és tárgyak közül hánynál következett be biztosítási esemény.
  • kárhányad

    a biztosító díjbevételének és a kifizetett károknak egymáshoz való arányát fejezi ki. Általában szerződéstípusonként, ágazatonként mérik.
  • kármegelőzés

    olyan magatartás, amely a károk biztosítási események bekövetkezésének megakadályozására irányul. A kármegelőzési teendők a biztosítottat csak akkor terhelik, ha ezt a szerződésben kikötötték. Pl. a vagyonvédelmi berendezések alkalmazása a betöréskárok megelőzésére.
  • kármegosztás

    a károkozásért való felelősség százalékos megosztása a károkozásban részt vevők között. Ha például a bekövetkezett ütközésért "A"-t 70%-ban, "B"-t pedig 30%-ban terheli a felelősség, akkor "A" (illetőleg felelősségbiztosítója) "B" kárának 70%-át, míg a "B" részes "A" kárának 30%-át köteles megtéríteni. A közrehatási százalékok összege természetesen nem haladhatja meg a 100-at.
  • káronszerzés tilalma

    a károsultat a károkozó olyan helyzetbe köteles hozni, mintha a károkozás meg sem történt volna. A károsult nem gazdagodhat a károkozás kapcsán. Ha egy 70%-os műszaki állapotú gépkocsi totálkára esetén a károsult egy új (100%-os) autó értékét kapná, előnyösebb helyzetbe kerülne, mint a károkozás előtt. A káronszerzés tilos. A 30%-os különbözetet a károsultnak kell viselnie.
  • Kártalanítási Számla

    a MABISZ által kezelt alap a garancia alap. Ebből térítik meg a biztosítással nem rendelkező, gépjármű üzembentartók által okozott károkat. A számla fedezi az ismeretlen üzembentartó által okozott, elsősorban személyi sérüléses károkat is.
  • kedvezményezett

    az életbiztosítási összeg felvételére jogosult, szerződésben megnevezett személy. Ez lehet maga a biztosított is elérési biztosítás, vagy bármely személy, illetőleg; a kötvény bemutatója is. Ha nincs megnevezett kedvezményezett, akkor a biztosított örököse lesz a jogosult. A kedvezményezett személye a szerződés tartama alatt, írásban bármikor módosítható.
  • kedvezményezett-jelölés

    az életbiztosítási szerződés megkötésnek egyik leglényegesebb mozzanata a kedvezményezett megnevezése. A kedvezményezettet a szerződő nevezi meg; ha a szerződő és a biztosított személye nem azonos, a szerződéskötéshez, így a kedvezményezett kijelöléséhez is, szükséges a biztosított hozzájárulása. A szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet is kijelölhet.
  • kettős biztosítás

    ugyanazon vagyontárgyra vagy személyre kötött, egyidejűleg fennálló, azonos kockázatokra vonatkozó két szerződés. Vagyonbiztosítás esetében a második szerződés általában túlbiztosítást okoz, és így semmissé válik.
  • készpénzdíjas biztosítás

    egyszeri díjas időszakos biztosítás; a szerződő a szerződéskötéskor megfizeti az egész - általában rövid - tartamra szóló díjat. Ilyen például a BBP-biztosítás vagy a tanuló biztosítás.
  • kezesi biztosítás

    biztosítási szerződés, amelyet a hitelfelvevő köt arra az esetre, ha fizetőképtelenség esetén nem tudna teljesíteni (törleszteni) a hitelezőnek.
  • KGFB

    lásd kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
  • kiegészítő biztosítás

    az alapbiztosításhoz kötött, további kockázatokra vonatkozó biztosítási szerződés. Ha az alapbiztosítás megszűnik, megszűnik a kiegészítő szerződés is.
  • kiséletbiztosítás

    alacsonyabb biztosítási összegre szóló, tömeges életbiztosítás, amelynél a kockázat elbírálásához nincs szükség orvosi vizsgáltra.
  • kizárás

    a biztosítási esemény meghatározásának módszere. Egyes kockázatokat a szerződés kizár a biztosítási fedezetből, így bekövetkezésük esetén a biztosító nem fizet kártérítést, mivel a kizárt esemény, nem biztosítási esemény. Pl. a casco biztosítás térít a gépkocsi töréskára esetén, de kizárja a térítést, ha a törés versenyen, vagy arra felkészülés során következett be.
  • kockázat

    a kártokozó véletlen események bekövetkezésének lehetősége. A kockázatot káresélynek is nevezzük.
  • kockázat-elbírálás

    elemzési, értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönt, hogy az ajánlatban rögzített kockázatot elvállalja-e, illetőleg milyen biztosítási díjért vállalja.
  • kockázati díj

    a biztosítási díj azon része, amely az átvállalt kockázatból származó károk fedezetéül szolgál. Ebből a díjrészből fizetik a biztosítottaknak járó szolgáltatásokat, s ebből képzik a függő károk tartalékait is. Nettó díjnak is nevezik, mert nem tartalmazza a vállalkozói díj részt.
  • kockázati életbiztosítás

    meghatározott tartamra kötött életbiztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a biztosított - a tartam alatt - meghal.
  • kockázatkezelés

    döntési és cselekvési folyamat, amelynek során a személyek vagy gazdálkodók felmérik és minősítik saját kockázataikat, illetőleg védelmi eszközöket rendelnek mellé.
  • kockázatkiegyenlítődés

    mivel a kockázatok térben és időben elszórtan jelennek meg, ezek hosszú távon és megfelelő területen ki is egyenlítődnek.
  • kogencia

    feltétlen érvényesülést kívánó szabály, amelytől nem lehet eltérni. A biztosítási szerződés vonatkozásában azt jelenti, hogy a felek a szerződésükben a Ptk. biztosításra vonatkozó szabályaitól - még egyező akarattal sem - térhetnek el. Pontosabban: az eltérésre csak akkor van lehetőség, ha az egyértelműen a szerződő vagy a biztosított érdekeit szolgálja!
  • kompozit biztosító

    olyan biztosító, amely mind a life ág, mind a non-life ág művelésére jogosult. A biztosítási törvény 1996. január 1-jei hatálybalépése után hazánkban kompozit biztosító nem alapítható. A hatálybalépés előtt már kompozit engedéllyel rendelkező biztosítók azonban mindkét ágat tovább művelhetik.
  • koremelés

    a kockázat-elbírálási megoldás az életbiztosításoknál, amikor a biztosító - az orvosi vizsgálat alapján - a biztosított tényleges koránál magasabb életkor figyelembevételével állapítja meg a díjat.
  • korlátozott cselekvőképtelenség

    a cselekvőképesség törvényi vagy bírói korlátozása. A korlátozottan cselekvőképes személy csak a mindennapi élet szokásos egyszerű ügyleteit kötheti meg törvényes képviselője nélkül. Korlátozottan cselekvőképes a kiskorú személy 12 és 18 éves kora közötti időszakban; illetőleg az is, akinek cselekvőképességét - életkortól függetlenül - ítélet korlátozza.
  • környezetszennyezési felelősségbiztosítás

    a biztosító mentesíti a biztosítottat az olyan környezetszennyezéssel okozott károk megtérítése alól, amelyért a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
  • kötelező biztosítás

    a biztosítási szerződés megkötése mindig önkéntes. Bizonyos esetekben azonban a törvény a biztosítási szerződés megkötését kötelezővé teheti: legismertebb formája a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás, de biztosításkötési kötelezettségük van pl. a magánnyomozóknak, állatorvosoknak, ügyvédeknek, utazási irodáknak is.
  • kötelező gépjármű felelősségbiztosítás

    Magyarországon gépjármű - és segédmotoros kerékpár - csak akkor vehet részt a forgalomban, ha üzembentartója érvényes felelősségbiztosítással rendelkezik. A biztosítás bármelyik - ilyen üzletággal foglalkozó - biztosítónál megköthető. A szerződés megkötését a hatóságok - közülük a rendőrség - is ellenőrizhetik. Ha az üzembentartó a díjat nem fizeti meg, az esedékességtől számított 60. napon a szerződés automatikusan megszűnik. Az üzembentartó által okozott károkat a Kártalanítási Számla terhére ilyenkor is megfizeti a MABISZ, de a kifizetett kártérítési összeget a károkozótól visszaköveteli (regressz).
  • kötvény

    az ajánlat elfogadását és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. Nem minősül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. Csak egyetlen esetben "viselkedik" az értékpapírokhoz hasonlóan: ha az életbiztosítás kedvezményezettje a kötvény bemutatója.
  • kötvénykölcsön

    az életbiztosítási szerződések alapján a biztosító által a visszavásárlási összeg erejéig nyújtott kölcsön.
  • közlési kötelezettség

    a biztosított, a szerződéskötéskor, a kockázatvállalás szempontjából lényeges, valamennyi körülményt köteles közölni a biztosítóval. Ezt a biztosító általában kérdőívekkel, adatlapokkal segíti. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan tényeket közöl, a biztosító mentesülésre hivatkozhat. (változásjelentési kötelezettség)
  • közös kár

    a hajózásban használatos fogalom. Olyan kár, amely a kapitány utasítására a hajónak vagy a rakománynak közös veszélytől való megmentése, illetőleg a kár enyhítése érdekében keletkezett. Ezeket a károkat az érintettek közösen, arányosan viselik.
  • közraktárjegy

    a fogyasztási javak tárolásához kapcsolódó, hitelezési tevékenységet segítő értékpapír. A tulajdonos közraktárban helyezi el áruját, amelyről közraktárjegyet állítanak ki. Ez két részből áll: az árujegyből, amely a rendelkezési jogot testesíti meg, és a zálogjegyből, amely a felvett hitel árufedezetét igazolja. A két értékpapír egymástól függetlenül is forgalomképes, de a közraktár az árut csak a két értékpapír együttes bemutatása esetén adja ki.
  • közvetlen perlés

    felelősségbiztosítás esetén a biztosító közvetlenül a károsultnak teljesít. Ha azonban perre kerül sor, a károsultnak a károkozó ellen kell pert indítania. Egyetlen kivétel: a gépjárművek üzembentartóinak felelősségbiztosításából származó követelése esetén a biztosító közvetlenül is perelhető.

L

  • lejárat

    a biztosítási szerződésben naptárilag megjelölt időpont, amikor a szerződés megszűnik, vagy a szolgáltatás esedékessé válik. Pl.: elérési életbiztosítás.
  • life ág

    életbiztosítás
  • lízing

    olyan bérbevételi, illetve bérbeadási tevékenység, amelynek során a bérlő valamely vagyontárgyat a lízingtársaságtól használat céljára, előre meghatározott időtartamra bérbe vesz. A lízingbe vevő rendszeres, a szerződésben rögzített lízingdíj fizetésére kötelezett. A futamidő után a vagyontárgy a lízingbe vevő tulajdonába megy. A lízingdíj költségként számolható el.
  • Lloyds

    sajátosan szervezett biztosítási piac, de gyakorlatilag nem biztosítótársaság! A szindikátusokba tömörülő name-k (nevek) a bróker-ek közvetítésével vállalják el a kockázatok meghatározott részét. A „nevek” csak az általuk vállalt kockázat erejéig felelnek.

M

  • MABISZ

    Magyar Biztosítók Szövetsége. 1990. november 14-én alakult országos szakmai érdekképviseleti szervezet. Az érdekvédelmi tevékenységen túl egyes szakmai feladatok ellátást koordinálja (oktatás, informatika, kármegelőzés). A MABISZ kezeli a kötelező felelősségbiztosításhoz kapcsolódó Kártalanítási Számlát.
  • Magyar Aktuárius Társaság (MAT)

    az aktuáriusok szervezete, amely 1991-ben a MABISZ-on belül, tagozatként alakult meg, majd 1995-ben önálló egyesületté vált. Tagjai magánszemélyek, akik aktuáriusként vagy az aktuárius szakmához közel álló területeken tevékenykednek a biztosítóknál, a hatóságoknál, illetőleg a tudomány berkeiben.
  • Magyar Életbiztosítási Orvostani Társaság

    (MÉBOT) az életbiztosítási orvostan szakértőinek 1994-ben megalakult szakmai egyesülete. Évente tart nemzetközi, tudományos kongresszusokat. Tagjain keresztül vesz részt a Nemzetközi Életbiztosítási Orvostani Társaság (ICLAM) munkájában. A világszervezet 1998-ban, hazánkban tartotta 19. kongresszusát.
  • malus

    pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele - a biztosítási időszakon belül - igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, pl. egy vagy több kárt okoz. A malus a következő időszak díjait növeli.
  • manipuláció

    a biztosítási szóhasználatban szakkezelést jelent, amelynek során a beérkezett ajánlatban jelzett kockázatokat a biztosító elbírálja, megállapítja a díjat, és kötvényt állít ki.
  • maradékjogok

    olyan, az életbiztosítási szerződésekben rögzített jogosultságok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetén is fennmaradnak. (visszavásárlás) ( díjmentesítés)
  • maradványérték

    a totálkárossá vált vagyontárgyak roncsainak, gazdaságosan már nem javítható maradványainak értéke, amelyet a kárkori értékből le kell vonni.
  • MEHIB

    Magyar Exporthitel Biztosító ZRt. (Mehib) 1994-ben alakult. A tulajdonosi jogokat a Magyar Állam gyakorolja. A társaság alaptőkéje 4,25 Mrd forint. Működésének jogszabályi alapját a - többször módosított - 1994. évi XLII. Törvény és a 312/2001 (XII. 28.) számú Kormányrendelet, továbbá a biztosításról szóló törvény alkotja.
    A MEHIB célja az export és a belföldi pénzügyi kockázatok megosztása, a külgazdasági kapcsolatok, ezen belül kiemelten a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzése és segítése, az exportőrök külpiaci versenyképességének erősítése, az exportőrök hitelhez jutásának megkönnyítése. (1065 Budapest, Nagymező u. 46-48., tel.: 374-9200, fax: 269-1198)
  • mentesülés

    ha a biztosítási esemény bekövetkezett, a biztosító csak akkor mentesülhet a fizetés alól, ha a kárt a biztosított vagy a szerződő, illetőleg a közös háztartásában élő hozzátartozók szándékosan, vagy súlyosan gondtalanul okozták. A súlyos gondatlanságot megvalósító tényállásokat a szerződés rögzíti (pl. ittas vezetés). A mentesülési okot mindig a biztosítóknak kell bizonyítania, arra a biztosított nem kötelezhető.
  • minimális díj elve

    a biztosítási törvény által rögzített szabály, amely szerint a biztosítónak legalább olyan mértékű díjat kell kalkulálnia, amely előreláthatóan fedezetet nyújt valamennyi vállalt kötelezettség teljesítésére és a biztosító költségeire.(Nyereséget, hasznot tehát nem kötelező kalkulálni.)
  • módozat

    meghatározott kockázatokra kidolgozott biztosítási szerződések.
  • munkáltatói felelősségbiztosítás

    a biztosítási szerződés alapján a biztosító - a munkáltató helyett - megtéríti azokat a károkat, amelyekért az üzemi baleset, esetleg foglalkozási megbetegedés miatt felelősséggel tartozik.
  • múlékony sérülés

    olyan (általában baleseti eredetű) testi sérülés, amely maradandó egészségkárosodás nélkül gyógyul.

N

  • nagy számok törvénye

    matematikai törvényszerűség, amely a biztosítás gyakorlatában azt jelenti: minél nagyobb a veszélyközösség létszáma, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy egy meghatározott időszakon belül a vártnál több vagy kevesebb veszélyközösségi tagot ér károsodás.
  • nagyélet-biztosítás

    egyénileg kötött - általában nagy biztosítási összegre szóló - életbiztosítás, amelynek megkötését a biztosító orvosi vizsgálathoz, de legalább egészségügyi nyilatkozat tételéhez köti.
  • nem-életbiztosítás

    az életbiztosítási ágba nem tartozó ágazatok; pl. vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás.
  • nem vagyoni kár

    a károkozónak (felelősségbiztosítónak) a bizonyított vagyoni károkon túl a károsult nem vagyoni kárait is meg kell térítenie. Ilyen károk adódhatnak pl. súlyos esztétikai sérülésekből, az életvitel elnehezüléséből, a hozzátartozók elvesztési miatti traumákból.
  • néphalandósági tábla

    a népszámlálás adatai alapján összeállított halandói tábla. Emellett a biztosítók select halandósági táblát is készítenek.
  • non-life ág

    a nem-életbiztosítási ág angol elnevezése

O

  • objektív felelősség

    vétkesség nélküli felelősségi forma. Lásd még: vétkesség, veszélyes üzem.
  • objektív kockázat-elbírálás

    a kockázat-elbírálás olyan módszere, amikor a biztosító tárgyi ismérvek alapján (például tűzveszélyesség foka, vagyonvédelmi berendezések minősége, az épület szerkezete és anyaga... stb.) ítéli meg kockázatának súlyosságát.

Ö

  • önbiztosítás

    pontatlan szakmai zsargonszó; azt a magatartást jelzi, amikor a személy pénzeszközök vagy áruk tartalékolásával próbálja a kockázatból eredő károkat közömbösíteni.
  • öngondoskodás

    olyan előrelátó, tervszerű emberi magatartás, amely a bizonyosan bekövetkező, vagy a váratlan események vagyoni hatásait igyekszik kiküszöbölni. Egyik eszköze a biztosítás.
  • önrészesedés

    a kár azon része, amelyet a szerződés alapján a biztosított magára vállal. Minél nagyobb a vállalt önrészesedés, annál alacsonyabb lesz a biztosítás díja. Fajtái: az abszolút önrészesedés és az integrál önrészesedés.

P

  • panaszügyintézés

    a biztosító döntései ellen reklamációt lehet benyújtani az érintett biztosítóintézethez. Valamennyi társaság önálló panasz-ügyintézési apparátust működtet. Az ügyfél-tájékoztató megjelöli a panaszfórumokat. Az MNB-nek egyedi panasz-ügyintézési jogköre nincs, de ismétlődő és alapos panaszok esetén általános érvényű hatósági döntést hozhat.
  • passzív viszontbiztosítás

    a biztosító által elvállalt kockázatok viszontbiztosításba adása, szétporlasztása. Nostro viszontbiztosításnak is nevezik.
  • pénzmosás

    A pénzmosás minden olyan eljárást magában foglal, amely arra irányul, hogy lehetetlenné tegye az illegálisan szerzett - bűncselekményből származó - pénz eredetének azonosíthatóságát és azt legális forrásból származónak tüntesse fel.
  • premier risque

    a francia kifejezés fordítása: első kockázatra szóló biztosítás, a magyar terminológiában határösszeg-biztosításként honosodott. A biztosító a szerződésben rögzített határösszeg erejéig téríti a károkat, és nem vizsgálja az esetleges alulbiztosítás-t. Ha a biztosított a lakásban tartott 500 ezer forint értékű ékszereit - határösszeg biztosítással - 100 ezer forintra biztosítja, és minden ékszert ellopnak, a biztosító csak 100 ezer forintot fizet, de nem alkalmaz pro rata térítést.
  • pro rata

    alulbiztosítás esetén a biztosító a kárt csak arányosan téríti meg; mégpedig olyan mértékben, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez.
  • reaktiválás

    a díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződések - eredeti tartalommal történő - újbóli hatálybaléptetése. Feltétele általában az elmulasztott díjak pótlólagos befizetése. Csak akkor van rá lehetőség, ha a szerződésben kifejezetten kikötötték!
  • regressz

    visszakövetelési jog. Ha a biztosító a más által a biztosítottnak okozott kárt a direkt biztosítás alapján megtérítette, ezt az összeget a károkozótól visszakövetelheti. Ha a károkozó ellen pert indít, az ügyfél többletigényét is érvényesíteni köteles, sőt a biztosítottat elsőbbség illeti meg, ha a befolyt összeg nem elegendő mindkettejük igényének kielégítésére. Visszakövetelési joggal élhet a biztosító a felelősségbiztosítás esetén is, ha biztosítottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta a kárt. (A károsultat azonban mindig kártalanítani kell!)
  • rendszámegyezmény

    az európai országok zöménél még a Zöld Kártya bemutatására sincs szükség, mert az államok a magyar forgalmi rendszámot, és a H országjelet a felelősségbiztosítási igazolásul elfogadják. Fontos tehát a H országjel is, azt nem pótolja a rendszámtáblán lévő H betű.
  • reponálás

    az életbiztosítási ajánlat elbírálásnak függőben tartása. A reponálásról az ajánlattevőt írásban értesíteni kell. A reponálási tartam – általában 6 hónap – letelte után is csak akkor jöhet létre a biztosítás, ha a szerződő új ajánlatot tesz.
  • rendelkezési jog

    az ügyfél által kezdeményezett szerződés megszüntetésének jogát jelenti (pl.: visszavásárlás, értékesítés, díjnemfizetés miatti megszűnés).
  • respiro

    a biztosítás díj esedékességétől számított időszak, amely alatt a biztosító "várja" a díjat. Elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi. Tartama: általában 30 nap, de a felek ennél hosszabb respiro-ban is megállapodhatnak. Rövidebben azonban nem! (kogencia)
  • részleges kár

    a biztosított vagyontárgy olyan mértékű károsodása, amely javítással, esetleg a sérült részek pótlásával még helyreállítható, és ez mind műszakilag, mind gazdasági szempontból indokolt. Ellentéte a totálkár.
  • risk management

    kockázatkezelés

S

  • select halandósági tábla

    a biztosítók által a biztosítottakról készített halandósági tábla. Értékei a szerződéskötést követő első 3-5 évben kedvezőbbek a néphalandósági tábla adatainál. Ennek oka: a biztosítók kockázatelbírálása.
  • stornó

    lásd törlés

Sz

  • szabad bizonyítás

    feltétlen érvényesülést kívánó eljárási alapelv. Azt jelenti, hogy a tények bizonyítására megkötöttség nélkül minden bizonyíték felhasználható, (tanúnyilatkozat, dokumentum, okmány, fénykép, hivatalos tudomás….stb.), természetesen csak akkor, ha tartalma valós.
  • szakmai felelősségbiztosítás

    olyan felelősségbiztosítási szerződés, amely alapján a biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyek a szerződésben nevesített szakma vagy hivatás (pl. orvos, gyógyszerész, könyvvizsgáló, alkusz) folytatóját terhelik olyan károkozás kapcsán, ahol a felelősségük megállapítható.
  • szavatolótőke

    a biztosító saját tőkéje, amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is eleget tudjon tenni kötelezettségeinek, ha azokra a beszedett díjak és a tartalékok nem nyújtanak fedezetet.
  • szerződés létrejötte

    az ajánlat biztosító általi elfogadása. Erről a biztosító kötvényt állít ki. Ha az ajánlatra a biztosító 15 napon belül nem reagál, a szerződés automatikusan létrejön!
  • szerződés megszűnése

    jogi tény, amely azt eredményezi, hogy a szerződés, és az abban foglalt kétoldalú kötelmek megszűnnek. A biztosítási szerződés megszűnhet: időszakos biztosításoknál a tartam lejártával; a díjfizetés elmulasztásával; érdekmúlással; vagy felmondással.
  • szerződésmódosítás

    a szerződő felek egybehangzó nyilatkozatán alapuló változás, amelynek során csak a szerződés egyes részei (pl. díj) módosulnak, a többi pedig változatlan tartalommal hatályban marad. (átdolgozás)
  • szerződő

    a biztosításszerződés kulcsszereplője. Ő kezdeményezi a szerződéskötést, ő jogosult a jognyilatkozatok tételére, és a biztosító is hozzá intézi azokat. Ő köteles a díjfizetésre is. Személye gyakran egybeesik a biztosítottal.
  • szubjektív kockázat-elbírálás

    a kockázat-elbírálás olyan módszere, amikor a biztosító anyagi szempontok alapján (például: az ajánlattevő vagyoni és személyi viszonyai) mérlegeli kockázatának súlyosságát.

T

  • társadalombiztosítás

    kötelező biztosítási forma. Az államháztartás része, nyugdíj és egészségügyi szolgáltatásokat nyújt. A magánbiztosítástól elkülönült intézményrendszere van, forrásait zömében a munkavállalók járulékfizetési kötelezettségeiből fedezik. Alapelve a szolidaritás, tényleges biztosítási jellemzőkkel nem rendelkezik. Gyakorlatilag egy központi elosztórendszer.
  • tartamengedmény

    a több évre megkötött biztosítások szerződőinek adott díjengedmény. Idő előtti megszűnés esetén a biztosító az engedményeket jogosult visszakövetelni.
  • technikai kamat

    számításszerű kamatláb, amelyet a biztosító az életbiztosítási díjkalkulációnál és tartalékszámításnál alkalmaz. Minimális mértékét jogszabály állapítja meg. (kamatrés)
  • telítettség

    biztosításstatisztikai alapszám, amely azt mutatja, hogy az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közül hány százalék rendelkezik – az adott kockázatra vonatkozó – biztosítási fedezettel.
  • termékfelelősség-biztosítás

    olyan felelősségbiztosítás, amely a termék előállítóját, forgalmazóját, illetőleg a szolgáltatás nyújtóját mentesíti a hibás áru vagy szolgáltatás által másnak okozott károk megtérítése alól.
  • területi hatály

    földrajzilag, helyrajzilag vagy természetben meghatározott fogalom; a biztosítási szerződésben azt jelenti, hogy a biztosító csak a meghatározott területen bekövetkezett biztosítási eseményekre visel kockázatot.
  • totálkár

    a biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése, eltűnése, vagy olyan mértékű károsodása, hogy a helyreállítás, vagy a javítás már nem gazdaságos. (maradványérték)
  • törlés

    a biztosítási szerződések bármely okból való megszűnése, illetőleg ezen szerződéseknek a biztosítói nyilvántartásból való kivétele. (stornó)
  • törlésértesítő

    a törlés tényének írásban való közlése a szerződővel. A törlésértesítő kiküldését a jogszabály nem teszi kötelezővé a biztosító számára.
  • tőkésítés

    a felelősségbiztosítás alapján folyósított járadék egyösszegű megváltása a jogosulttal kötött egyezség alapján. Az így számított tőke mértéke függ a havi járadék összegétől, valamint a jogosult életkorától.
  • tőzsde

    helyettesítő tömegáruk és értékpapírok szervezett piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik. A tőzsdén csak tőzsdetag vehet részt, üzletet kötni csak a tőzsdetag cégek által hivatalosan felhatalmazott közvetítőn (tőzsdei bróker) keresztül lehet. Árutőzsdék és értékpapír-tőzsdék működnek.
  • tőzsdeindex

    a tőzsdei összpiaci árfolyammozgását tükröző indexszám; a tőzsde általános hangulatát, tendenciáját jelzi. Az indexkosárban szereplő vállalatok piaci értékének változását tükrözi.
  • túlbiztosítás

    ha a biztosítási összeg nagyobb, mint a vagyontárgy tényeleges értéke, a biztosítási szerződésnek az a része, amely a tényleges érték fölötti összegre vonatkozik - semmis. Totálkár esetén a. biztosító térítési kötelezettségének felső határa a tényleges érték lesz a káronszerzés tilalma miatt. Kivétel: újérték-biztosítás.

Ú

  • újérték-biztosítás

    a túlbiztosítás a biztosítási szerződésben tilos; a károsult nem kaphat több térítést, mint a vagyontárgy kárkori értéke. Ez alól kivétel: amikor a biztosítás valamely vagyon várható értékére szól (pl. a növények hozama) vagy a biztosító az új állapotba való beszerzés költségeit vállalja.

Ü

  • ügyfél-tájékoztató

    a biztosító egyértelmű, részletes és közérthető írásos információja, amely a biztosító főbb adatait és a megkötendő szerződés jellemzőit tartalmazza.
  • ügyfélvédelmi alap

    a biztosítók által létrehozott alap, amelynek az a funkciója, hogy az egyes biztosítók esetleges felszámolásakor az ügyfelek követeléseinek kielégítését segítse.
  • ügynök

    a biztosító megbízottjaként tevékenykedő biztosításközvetítő. A biztosítóval létesített munkaviszony vagy megbízási szerződés alapján dolgozik. Csak az ajánlat, illetőleg a biztosítási díj átvételére jogosult, a szerződés megkötésére azonban nem. Ilyen joga csak a vezérügynöknek van. Megbízotti minőségben való korlátozásért a biztosító felelős.
  • üzemi baleset

    a biztosítottat a foglakozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben ért baleset. Az üzemi balesetért a legtöbb esetben a munkáltató felelőssége állapítható meg.

V

  • vagyonbiztosítás

    olyan biztosítási forma, amely a biztosított vagyonában bekövetkezett kárt pótolja a szerződésben rögzített módon. Vagyonbiztosítást csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt.
  • vállalkozói díj

    a biztosítási díj azon része, amely a biztosító költségeinek a fedezetéül, valamint az üzleti nyereség forrásául szolgál. A kockázati díj és a vállalkozói díj összege teszi ki a bruttó díjat.
  • valorizáció

    a pénz értékállandóságának változása miatt inflálódott élet- és nyugdíjbiztosítási összegek – jogszabályon alapuló – utólagos felértékelése.
  • változásjelentési kötelezettség

    a szerződés tartalmazza azokat a lényeges körülményeket, amelyek megváltozását a biztosítónál írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása később a biztosító mentesülését eredményezheti.
  • várakozási idő

    az életbiztosítási, betegségbiztosítási szerződéseknél alkalmazott feltétel, amelynek alapján az egyes kockázatokat (halál, betegség) a biztosító csak egy későbbi időponttól vállalja (pl. hat hónap).
  • várományfedezet

    finanszírozási rendszer, amely a szolgáltatásokat nem a folyó bevételből fizeti (mint a jelenlegi tb-szisztéma), hanem a fedezetet úgy alakítja, hogy az minden időpontban forrásául szolgáljon a lehetséges szolgáltatásoknak.
  • vegyes életbiztosítás

    ötvözi a kockázati életbiztosítás és az elérési életbiztosítás elemeit. A biztosító a tartam alatt bekövetkezett halál esetén és az elérés esetén is teljesít.
  • veszélyes üzem

    olyan tevékenység folytatása, amely gépek működtetése, energia, vegyi anyagok vagy sajátos technológiák stb. alkalmazása miatt az esetleges károkozás szempontjából fokozott veszéllyel jár. A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója az okozott kárért vétkességre való tekintet nélkül felel.
  • veszélyközösség

    az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek csoportja.
  • veszélynem

    természeti, társadalmi vagy gazdasági esemény, amely kárt, illetőleg veszteséget okozhat. Veszélynemek például: tűz, vihar, jégverés, halál, baleset, betegség, betörés stb.
  • vétkesség

    felelősségi kategória, akkor áll fenn, ha a kár okozója nem úgy járt el, ahogy az adott esetben általában elvárható.
  • vezérügynök

    olyan ügynök, akinek a biztosító teljes körű felhatalmazást adott nem csak az ajánlat átvételére, de a szerződés megkötésére, a kötvény kiállítására is.
  • viszontbiztosítás

    a biztosító által vállalt kockázatok biztonságos kezelésének egyik módszere. A biztosító által másik biztosítóval kötött szerződés, amelyben a viszontbiztosító azt vállalja, hogy a befolyt díj egy részének átengedése fejében a károkból is részesedni fog. Különösen a nagy összegű, vagy tömeges (katasztrófakárok) kezelésére alkalmas módszer.
  • visszavásárlás

    az életbiztosítási szerződések - lejárat előtti - megszüntetésének egyik módszere. Ilyenkor a biztosító - a szerződésben rögzített mértékben - a díjtartalékot visszafizeti. Különösen a szerződés első éveiben előnytelen ezzel a módszerrel élni.
  • visszkereset

    a kifizetett biztosítási szolgáltatás visszakövetelése a károkozótól (regressz).

Z

  • záradék

    a típusszerződéseket kiegészítő, kétoldalú megállapodás - a biztosítási szerződés szerves része.
  • zöldkártya

    nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylat, amely azt igazolja, hogy az üzembentartó a hazájában olyan felelősségbiztosítással rendelkezik, amely érvényes a külföldön (Európában) okozott károkra is. A Zöld Kártyát a felelősségbiztosító - kérésre - állítja ki, és annak bemutatását a fogadó ország a határon megkövetelheti. (rendszámegyezmény) Vigyázat! Nem azonos a környezetvédelmi felülvizsgálatot igazoló ún. Zöldkártyával!