Spórolj pénzt és időt az Insurával: kalkulálj és hasonlítsd össze a piac összes kötelező biztosítás ajánlatát kalkulátorunkkal! Most csak tájékozódnál? Semmi gond, kalkulációdat elmentheted és később onnan folytathatod, ahol abbahagytad!
Egy gépjármű regisztrációs adóját a legtöbb esetben egyszer, a jármű első hazai forgalomba helyezésekor kell megfizetni, mértékét pedig számos tényező befolyásolhatja, például az üzemanyag fajtája, a motor hengerűrtartalma, a környezetvédelmi osztály és az első forgalomba helyezés időpontja. Regisztrációs adó kalkulátorunkkal könnyedén kiszámíthatod a regadó várható összegét, így felkészülten vághatsz bele az ügyintézésbe. A regadó kalkulátor motorra is elérhető, a kalkuláció mellett pedig a forgalomba helyezés vagy honosítás folyamatáról is hasznos információkat olvashatsz:
Egy külföldi jármű hazai forgalomba helyezésének feltétele, hogy átmenjen a hatósági műszaki vizsgán (NKH vagy KPM vizsgaként is ismerheted), valamint az azt követő eredetiségvizsgálaton. Ha a jármű már rendelkezik érvényes külföldi műszakival, honosításról beszélünk, amely lényegesen alacsonyabb költségekkel jár. Ne feledd, hogy erre a vizsgára a jármű engedélyköteles átalakításakor is szükség van!
Ha a műszaki szemlén és az eredetvizsgán is átment a jármű, nyugodtan kezdeményezheted a regisztrációs adó megállapítását. Ezt a NAV-nál tudod megtenni papír alapon vagy elektronikus úton: ehhez a „Regisztrációs Adó Adatlap” nevű nyomtatványt kell kitöltened, amit az adóhatóság Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásával is benyújthatsz. Ha megérkezett a határozat és megállapították az adó összegét, minél előbb fizesd be azt, ugyanis ez feltétele a forgalomba helyezésnek.
Az okmányirodai ügyintézés előtt még egy fontos feladatnak eleget kell tenned: a kötelező biztosítás megkötését is igazolnod kell, így erről mindenképpen gondoskodj. Mivel ebből nyugodtan választhatod a legolcsóbbat, érdemes hozzá igénybe venni az INSURA kötelező biztosítás kalkulátorát, ahol minden elérhető KGFB ajánlatot összehasonlíthatsz!
Ha minden teendőt kipipáltál, következhet a tényleges forgalomba helyezés, amely bármelyik kormányablakban vagy okmányirodában megtörténhet. Az ügyintézéshez számos dokumentumra szükséged van, igazolnod kell például az adásvételt, a műszaki szemle (vagy vizsga) és eredetvizsga megtörténtét, valamint a kötelező biztosítás és a regisztrációs adó befizetését is. A forgalomba helyezéskor felmerülő díjtétel a vagyonszerzési illeték is, amit az okmányirodai ügyintézéskor tudsz befizetni.
+TIPP: Gépjármű átírás kalkulátorunkkal könnyedén kiszámolhatod a vagyonszerzési illeték összegét és az átírás várható egyéb költségeit!
Egy külföldi autó behozatalával kapcsolatban számos költség felmerülhet. Attól függően, hogyan hoznád be a járművet, a behozatal kapcsán számolnod kell a tréler költségével, illetve érdemes ide számolni az előélet-lekérdezés és az utazás költségeit is. Miután a jármű bekerült az országba, fix kiadás az NKH vizsga és az eredetiségvizsgálat díja, az okmányirodai ügyintézésnél pedig a törzskönyv (6000 Ft), a forgalmi engedély (6000 Ft) és a rendszámtáblák (típustól függően változik az ára) költségével kell számolnod. Ezen kívül felmerülhetnek extra kiadások, például az okmányok vagy szerződés hiteles fordításának költsége, az esetleges vám, valamint a származásellenőrzés díja.
Minden Magyarország területén forgalomba helyezett személygépjármű és motorkerékpár után regisztrációs adót kell fizetni. Ide tartozik a gépjármű első forgalomba helyezése, a jármű importálása vagy Közösségen belüli beszerzése, valamint a jármű engedélyköteles átalakítását követő forgalomba helyezése. Szintén adóköteles a flottaüzemeltetők külföldi járműveinek belföldi bérbeadása.
A regisztrációs adó alanya jellemzően a jármű tulajdonosa, azonban a kérelmet meghatalmazott képviselő, vámjogi képviselő, pénzügyi képviselő, vagy az üzembentartó is benyújthatja, ha az nem egyezik a jármű tulajdonosával. Ha az állandó lakóhelyed vagy cég esetén a székhely vagy telephely az EGT-n kívül esik, köteles vagy meghatalmazni egy belföldi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező képviselőt, aki veled együtt felel majd az adókötelezettség teljesítéséért.
A regisztrációs adó mértékét a jármű kora, az üzemanyag típusa, a hengerűrtartalom, valamint az első forgalomba helyezés dátuma határozza meg. Motorkerékpár esetén kizárólag a hengerűrtartalmat veszik figyelembe.
A regisztrációs adó megállapítása nem automatikus, az eljárást neked kell kezdeményezned az úgynevezett „Regisztrációs Adó Adatlap” nevű nyomtatvány kitöltésével, amelyet papír alapon és a NAV online felületén is megtehetsz. Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózók a kitöltött adatlapot és annak szükséges mellékleteit (Műszaki Adatlap, tulajdonjogot igazoló okmány, külföldi forgalmi engedély) postán vagy személyesen is benyújthatják a NAV megyei (vagy fővárosi) adó- és vámigazgatóságaihoz.
A regisztrációs adót megállapító határozat kiállításától számítva 15 napod van az adó befizetésére, azonban a befizetés igazolása szükséges a forgalomba helyezéshez, ezért ezt érdemes minél hamarabb megtenni. A legegyszerűbb módszer az átutalás: az összeget a NAV Regisztrációs adó bevételi számlájára kell átutalnod, amelynek számlaszáma 10032000-01037399. Átutaláskor ügyelj a határozatban megszabott közlemény helyes megadására!
Tudtad? Az eljárás csak akkor lesz sikeres, ha nem rendelkezel adótartozással – ez akár egy pár ezer forintos gépjárműadó-tartozás vagy késedelmi kamat is lehet. A kérelem benyújtása előtt feltétlenül ellenőrizd, hogy van-e hátralékod!
Egy külföldi jármű behozatalakor megkülönböztetünk egyedi forgalomba helyezési és honosítási eljárást. Amennyiben a jármű az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamából származik, és rendelkezik érvényes műszaki vizsgával, amit minden szükséges irattal bizonyítani tudsz, elegendő az egyszerűsített eljárás, amelyet honosításnak nevezünk. Ha ezek közül legalább egy tényező nem áll fenn, egyedi forgalomba helyezésre van szükség, amely drágább és bonyolultabb a honosításnál.
Az NKH által kiállított Műszaki Adatlapon, vagy az egyedi forgalomba helyezési engedélyen rögzített első forgalomba helyezés időpontja számít az első forgalomba helyezésnek, amely történhetett belföldön és külföldön is. Ha ez nem állapítható meg, a gyártási év utolsó napját veszik figyelembe. Átalakítás esetén az átalakítás tényének nyilvántartásba vételének és a forgalmi engedélybe történő rögzítésének napját kell figyelembe venni.
A vonatkozó törvény szerint az adóigazgatási eljárás kezdetének az az időpont számít, amikor a vámhatóság elfogadja a benyújtott Regisztrációs Adó Adatlapot. Ez a dátum szerepelni fog a NAV-tól kapott határozaton.
Egy külföldi jármű behozatalához számos dokumentumra lesz szükséged, amelyeket a Nemzeti Közlekedési Hatóság vizsgálni fog. A tényleges forgalomba helyezéshez, amely bármelyik kormányablakban vagy okmányirodában megtörténhet, a következő dokumentumokra lesz szükséged:
Az adásvételhez és a jármű kiviteléhez szükséges dokumentumok és iratok országonként eltérőek, azok listája meglehetősen hosszú lehet. Amennyiben a járműnek nincs meg a törzskönyve vagy a forgalmi engedélye, hivatalosan lehetőség van származásellenőrzéssel pótolni azt, azonban ennek sikere nem garantált, az ügyintézés pedig bonyolult és hosszadalmas. Emiatt semmiképp sem javasoljuk, hogy hiányos papírokkal vásárolj külföldi járművet!
Az EU, pontosabban az EGT tagállamain kívül vásárolt járművek behozatala drágább és bonyolultabb. Ezek a járművek vámkötelesek, illetve kötelező elvégezni rajtuk a származásellenőrzést, ami több hétig is húzódhat. Csak a vámkezelést követően indítható el a forgalomba helyezés folyamata, amely ebben az esetben kizárólag egyedi forgalomba helyezés lehet. Emellett fontos tényező, hogy egy EU-n kívül gyártott és beszerzett járműnek szigorú szabályoknak kell megfelelnie ahhoz, hogy behozhasd egy uniós országba, ezért kifejezetten bonyolult és hosszadalmas adminisztrációs körökre kell számítanod. Egyes esetekben elképzelhető, hogy a jármű csak átalakítást követően kerülhet forgalomba.
Ennek nincs akadálya, azonban az eljárás bonyolultsága miatt javasoljuk, hogy vedd igénybe egy erre szakosodott cég vagy tanácsadó segítségét. Még az unión belül sem mindegy, hogy melyik országban vásárolsz járművet, a beszerzendő dokumentumok és vonatkozó költségek kapcsán pedig laikusként könnyű hibázni. Emiatt ezt érdemes a profikra bízni: általában egy ilyen szolgáltatás díja elenyésző ahhoz képest, amennyi időt és bosszúságot megspórolhatsz vele.
Igen, az első forgalomba helyezéskor mindenképpen meg kell fizetni a regisztrációs adót, azonban új autók esetén erről az autószalon vagy kereskedő gondoskodik, annak díja pedig a vételár részét képezi.
Nem, a regisztrációs adót kizárólag személygépjárműre, személygépjárműnek minősülő lakóautóra és motorkerékpárra kell megfizetni.
Igen, ezen a téren fontos változás történt, azonban a részletekre még várnunk kell. 2024. szeptember 1. óta kizárólag a tisztán elektromos meghajtású és nulla emissziós gépkocsik minősülnek környezetkímélő gépkocsinak, ezért az 5P és 5N környezetvédelmi osztályba sorolt plug-in hibridek és növelt hatótávolságú hibridek ezentúl nem tartoznak ebbe a körbe. Ez egyben azt is jelentheti, hogy ezek a járművek elvesztik a korábbi adókedvezményeket, például a regadó mentességet – mivel azonban a vonatkozó KöHÉM rendelet még nem módosult, egyelőre ezt nem tudjuk megerősíteni.
Ezen belül is megkülönböztetünk többféle kategóriát: számos átalakítás bármelyik műszaki vizsgaállomáson engedélyeztethető, nem igényel külön eljárást. Ha azonban a jármű forgalmiban bejegyzett, kiemelt paraméterei változnak (pl. teljesítmény, motor hengerűrtartalma), csak a Nemzeti Közlekedési Hatóság előzetes engedélyével végezhető el az átalakítás, majd NKH vizsga és ismételt forgalomba helyezés történik. Ebben az esetben a forgalomba helyezés kapcsán szintén felmerül a regisztrációs adó kérdése, azonban ha a jármű az átalakítást követően kedvezőbb környezetvédelmi osztályba kerül, adóvisszatérítésre lehetsz jogosult.
Ha a járművet már külföldön vetted, és először helyeztetnéd forgalomba Magyarországon, meg kell fizetned a regisztrációs adót. Ha a járművet még a kiköltözésed előtt vetted Magyarországon, nem kell újra regadót fizetned utána.
Ha külföldön élsz, és ideiglenes magyarországi látogatásod során használnád a külföldi rendszámú járművet, ennek nincs akadálya, amennyiben a külföldi kötelező biztosításod teljesíti a hazai követelményeket. Tartós használat esetén a járművet forgalomba kell helyezni Magyarországon, magyar rendszámtáblával kell ellátni, és magyar kötelező biztosítást kell kötni rá.
Több esetben is mentesülhetsz a regisztrációs adó megfizetése alól: ilyen, ha CD betűjelű, vagy bizonyos ideiglenes (korábban Z) rendszámmal ellátott járművet helyeztetnél forgalomba, de nem kell regadót fizetni a muzeális jellegű, OT rendszámú járművek és a környezetkímélő gépkocsik után sem. Akkor sem kell regadót fizetni, ha a külföldről behozott gépjárművet nem szeretnéd forgalomba helyeztetni.
Vannak esetek, amikor a már befizetett regisztrációt adót, vagy annak egy részét visszaigényelheted. Ilyen például, amikor a járművet forgalomba helyezés nélkül igazoltan kivitték az országból, amikor a jármű forgalomba helyezésre alkalmatlanná vált, a járművet forgalomba helyezés előtt ellopták vagy megsemmisült, vagy az NKH elutasította a forgalomba helyezésre irányuló kérelmet. Átalakítás esetén abban az esetben igényelhető vissza a regadó egy része, ha az átalakítás után a gépjármű jobb környezetvédelmi osztályba kerül.