3 dolog, amit tudnod kell a kötelező biztosítás türelmi idejéről

1. Mennyi a kötelező biztosítás türelmi ideje?

Ha van kötelező biztosításod, bizonyára tudod, hogy a díjat nem kell azonnal befizetned, a szerződésed egy bizonyos időpontig díjfizetés nélkül is érvényes – ezt nevezzük türelmi időnek. A kötelező biztosítás türelmi idejét mindig a díjfizetés esedékességétől, új szerződés esetén pedig a kockázatviselés kezdetétől számítják: ettől a naptól kezdve 60 napod van arra, hogy rendezd a biztosítás aktuális díját. Ez meglehetősen hosszú idő, és gyakran pont ez a késői határidő vezet ahhoz, hogy kimegy a fejedből – a díjfizetést emiatt nem érdemes hanyagolni, főleg, ha gyakran csak az utolsó napokban jut eszedbe. Fontos részlet ugyanis, hogy a határidő a díj biztosítóhoz való beérkezésére vonatkozik, nem a befizetés elindítására: bármikor előfordulhat egy technikai baki, ami miatt csúszhat az összeg beérkezése, főleg csekkes díjfizetés esetén, ezért ha az utolsó pillanatban fizeted be a díjat, elképzelhető, hogy a biztosító nem kapja meg időben. Az is jusson eszedbe, hogy a 60 nap naptári napokat jelent, nem munkanapokat – tehát a hétvégék, ünnepnapok és pihenőnapok is ugyanúgy beleszámítanak.

2. Milyen következményekkel jár, ha kicsúszom a kötelező biztosítás befizetési határidejéből?

A kötelező biztosítás megkötésével díjfizetési kötelezettséget vállaltál, amit a türelmi idő lejártáig teljesítened kell. Ha ezt valamilyen okból nem teszed meg – függetlenül attól, hogy szándékosan nem fizetted be, vagy kiment a fejedből – a szerződésed díjnemfizetéssel megszűnik, a szerződés törléséről pedig értesíteni fog a biztosító. A szerződés megszűnésének napjával a járműved fedezetlenné válik, amelynek számos negatív következménye van: a legfontosabb természetesen az, hogy így nem is használhatod a járművet közúti forgalomban. Emellett amíg nem kötöd újra a szerződésedet, minden hiányzó napra meg kell fizetned a fedezetlenségi díjat, amely pár hetes kihagyással már elég komoly összegre rúghat. Amennyiben újrakötöd a szerződésedet, a fedezetlenségi díj mellett a megszűnt szerződésed kapcsán felmerült díjhátralékot is be kell fizetned, az új szerződést pedig csak az előzményszerződésedet kezelő biztosítónál kötheted meg. Szintén jelentős hátrány, hogy ekkor csak éves díjfizetési ütemet választhatsz, amit előre, egy összegben kell rendezned. Láthatod, hogy a díjnemfizetés semmilyen értelemben nem éri meg – ha egy darabig nincs szükséged a járműre, az ideiglenes kivonás bárki számára elérhető, és nem jár semmilyen büntetéssel vagy egyéb korlátozással.

3. Változik-e a KGFB befizetési határidő negyed- vagy féléves díjfizetés esetén?

Abban az esetben, ha nem éves díjfizetést választottál, joggal merül fel a kérdés, hogy ezzel arányosan változik-e a kötelező biztosítás türelmi ideje. Szerencsére ebben az esetben sem kell eltérő határidőt észben tartanod, ilyenkor is ugyanúgy 60 napod van a díj rendezésére. Negyedéves díjfizetésnél ugyanakkor könnyű belezavarodni abba, hogy épp van-e aktuálisan fizetendő díjrészleted, így ha tudod magadról, hogy szétszórtabb vagy, érdemes kerülni ezt a megoldást. Ne feledd, hogy minél gyakoribb díjfizetést választasz, annál magasabb lesz a díjad, ezért ha szeretnél spórolni, érdemes az éves díjfizetést, az e-kommunikációt és az átutalást, bankkártyás fizetést vagy csoportos beszedést választani. Bár a gyakoribb díjfizetés csökkenti az egyszeri kiadás mértékét, hosszú távon érdemesebb minél több kedvezményt érvényesíteni, és minden évben ellenőrizni, hogy van-e számodra kedvezőbb ajánlat a piacon.