A kötelező biztosítás felmondása a szerződő és a biztosító által is történhet, de előfordul az is, hogy a felek közös megegyezéssel döntenek a szerződés megszüntetéséről. Ezúttal azokat a helyzeteket vesszük sorra, amelyek a szerződés megszűnéséhez vezetnek, és azt is eláruljuk, hogyan mondhatod fel szabályosan a kötelező biztosításodat.
A kötelező biztosítás felmondásának leggyakoribb és legelterjedtebb esete az évfordulós felmondás, amelyet akár minden évben megtehetsz, ha elérhető számodra egy kedvezőbb ajánlat. Ezzel kapcsolatban csak arra kell figyelned, hogy időben kalkulálj, ugyanis a felmondási szándékodnak legkésőbb az évforduló előtti 30. napig be kell érkeznie a biztosítódnak. A kötelező biztosítás felmondása nyomtatvány vagy űrlap kitöltése nélkül is teljesen szabályos, viszont fontos, hogy írásban történjen, tehát például e-mailben, levélben vagy akár az ügyfélszolgálaton keresztül üzenetben. Az Insuránál a felmondással kapcsolatos ügyintézést örömmel átvállaljuk tőled, egyszerűen csak válaszd ki a kalkuláció során az „Évfordulós kötés” opciót, pipáld ki az alkuszi megbízást, és kösd meg a kiválasztott biztosítást a vonatkozó határidőn (ez jelenleg legkésőbb az évforduló előtti 31. nap) belül.
Kellemetlen lehet azzal szembesülni, hogy kicsúsztál az évfordulót megelőző 30 napos felmondási határidőből, ilyenkor azonban sajnos nincs lehetőség kedvezményre: a KGFB felmondása 30 napon belül már nem lehetséges. Az egyetlen lehetőség ilyenkor a közös megegyezéssel történő felmondás, azonban ehhez a biztosító hozzájárulása is szükséges. Ez nem egy gyakori helyzet, ezért célszerű észben tartani az évforduló dátumát, és beállítani egy évforduló emlékeztetőt – az Insuránál ezt automatikusan küldjük neked!
Szintén gyakori, hogy a kötelező biztosítás felmondására eladás vagy üzembentartó váltás miatt kerül sor. Az ilyen esetet érdekmúlásnak nevezzük, és ide tartozik például a forgalomból történő végleges kivonás is. Érdekmúlás esetén azzal a nappal kell felmondanod a szerződést, amikor a biztosítási érdek megszűnt, tehát az adásvételi vagy üzembentartói szerződés érvénybe lépésének napjával, vagy a jármű kivonásának jogerőre emelkedésével. A felmondást ebben az esetben is írásban kell jelezni a biztosító felé, és csatolni kell mellé az érdekmúlást igazoló dokumentumot (pl. az adásvételi szerződést). Ha már tudod, hogy el fogod adni az autódat, semmiképp se hagyd megszűnni a szerződésedet díjnemfizetéssel – fizesd be a soron következő biztosítási díjat, a szerződés felmondását követően pedig az időarányosan visszajáró összeget visszautalja a biztosító.
Ha egy járművet csak ideiglenesen vonnak ki a forgalomból, lehetőség van a KGFB-szerződés szüneteltetésére is. A biztosító ideiglenes kivonás esetén értesül a változásról, de a legjobb, ha te is elküldöd az erről szóló határozatot, így zökkenőmentesen megkezdődhet a szerződés szüneteltetése, amely legfeljebb egy évig tarthat. Ha a jármű egy éven belül nem kerül vissza a forgalomba, a szerződés megszűnik, és új biztosítást kell kötnöd.
Akárcsak a szerződőnek, a biztosítónak is joga van évente egyszer, évfordulóra felmondania a biztosítási szerződést, méghozzá indoklás nélkül – még ha erre ritkán is látunk példát. Gyakoribb, amikor a szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg: ha elmulasztod a díjfizetést, 60 napod van az esedékes díj befizetésére, ha azonban ebben a két hónapban sem rendezed a díjat, az esedékesség napjával megszűnik a szerződésed. Ez mindenképpen egy kerülendő helyzet, hiszen ebben az esetben a szerződésedet biztosítási éven belül csak annál a biztosítónál kötheted újra, amelyiknél a szerződésed megszűnt, és az évfordulóig esedékes díjat egyben kell rendezned. Ekkor a fedezetlen napok számának megfelelő fedezetlenségi díj mellett a 60 napos türelmi időre vonatkozó biztosítási díjat is rendezned kell, arról nem is beszélve, hogy ha egy közúti ellenőrzés során kiderül, hogy épp nincs kötelező biztosításod, még egy magas bírságot is bezsebelhetsz.