Mi a gazdasági totálkár, és mennyit fizet utána a biztosító?

Mi a totálkár?

Totálkárról akkor beszélünk, amikor a töréskár olyan mértékű, hogy a járművet nem lehet vagy nem érdemes megjavítani. Amikor elhangzik a totálkár kifejezés, sokak lelki szemei előtt egy már-már megsemmisült, felismerhetetlenségig roncsolt autó jelenik meg, ez azonban gyakran nem fedi a valóságot: megesik, hogy a sérülés látszólag nem súlyos, azonban kifejezetten drága alkatrészek sérültek, vagy a jármű korából fakadóan a javítás vagy az alkatrészek pótlása nem lenne gazdaságos. A totálkárnak két fajtáját tartjuk számon, lássuk, mit jelentenek ezek!

Műszaki és gazdasági totálkár: ezek a legfontosabb különbségek

Totálkáron belül megkülönböztetünk úgynevezett műszaki és gazdasági totálkárt. Míg a műszaki totálkár azt jelenti, hogy a jármű javítása nem lehetséges, gazdasági totálkár esetén a javítás nem gazdaságos. Ebből következik, hogy műszaki totálkár esetén a jármű már csak roncsként értékesíthető, gazdasági totálkár esetén azonban nem ennyire egyértelmű a helyzet. Ebben a helyzetben is fontos, hogy tisztában legyél a lehetőségeiddel, ezért vegyük is sorra, hogyan zárulhat egy gazdasági totálkár.

Milyen lehetőségeim vannak gazdasági totálkár után?

A balesetet követően a biztosító szemlét tart, amely során a kárszakértő megállapíthatja a gazdasági totálkár tényét. Ebben az esetben két lehetőséged van: az egyik, hogy elfogadod a biztosító döntését, kivonatod a járművet a forgalomból, és értékesíted a roncsot. Ebben a biztosító is a segítségedre lesz, azonban nem kell feltétlenül elfogadnod az ott kapott ajánlatot – persze kétségtelen, hogy ez kényelmesebb megoldás, mintha neked kellene a roncs eladásával foglalkozni. A másik lehetőség, hogy megjavíttatod a járművet, azonban jó, ha tudod, hogy ilyenkor a biztosító többnyire csak egy bizonyos mértékig fedezi a javíttatás költségeit.

Gazdasági totálkár esetén mennyit fizet a biztosító?

Ha megállapították a totálkárt, a vonatkozó törvény szerint a biztosítónak a kár időpontjában fennálló forgalmi értéket kell alapul vennie, amelyet csökkentenie kell az úgynevezett maradványértékkel, más néven roncsértékkel. Mindkét érték meghatározása szakértő feladata, a roncsértéket a biztosító többnyire roncskereskedő partnereken keresztül határozza meg, és mindig a legmagasabb ajánlatot veszi figyelembe. A forgalmi érték meghatározását szintén külső szakértő végzi, és figyelembe veszi többek között a jármű modelljét, korát, állapotát, felszereltségét és futásteljesítményét – a megállapított összeget megtagadhatod, azonban a magasabb érték bizonyításának költségét magadra kell vállalnod. A biztosító ezen felül természetesen téríti a személyi sérüléssel járó költségeket (pl. sérelemdíj), valamint a ronccsal kapcsolatos ügyintézés költségeit (pl. tréler, bérautó költsége, új autó vásárlásával kapcsolatos adminisztrációs költségek, illetékek). Ne feledd, hogy csak akkor számíthatsz kötelező biztosítással kapcsolatos kártérítésre totálkár esetén, ha te vagy a károsult fél, károkozóként erre nincs lehetőség.

Mi a helyzet, ha én okoztam a kárt?

Amennyiben az autód olyan közúti baleset következtében tört totálkárosra, amelyet te okoztál, a bonus-malus fokozat romlása mellett sajnos az autód javíttatással járó költségeket is neked kell viselned, kivéve, ha rendelkezel teljes körű vagy töréskárra vonatkozó CASCO-val. Jó tudni, hogy a totálkárt károsultként is érvényesítheted a CASCO szerződésedre, a biztosító utólag be fogja hajtani a kárösszeget a károkozó biztosítójánál, az önrész összegével együtt. Emiatt minden helyzetben hasznos lehet a CASCO megkötése, idősebb járműre pedig a Mini CASCO lehet jó választás, amely a kisebb töréskárokat fedezi önrész nélkül.