Elsőként tisztázzuk, hogy pontosan milyen ügyletről beszélünk, hiszen több esetet is megkülönböztetünk. Egy cégnek lehetősége van átruházni az üzembentartói jogokat egy magánszemélyre – például alkalmazottra –, ekkor üzembentartó váltásról beszélünk. Ha ugyanez az alkalmazott megvásárolja a céges autóját, már adásvétel történik, és ugyanez a helyzet akkor, ha a cég valamilyen okból eladásra hirdeti a járművet, például a járműflotta frissítése miatt. Akármelyik lehetőséggel is élsz, a jó hír, hogy a jármű eladása vagy ajándékozása már némiképp egyszerűbb, és kevesebb adminisztrációval jár, mint egy autóvásárlás.
Akár üzembentartó váltásról, akár eladásról van szó, az eljárás menete meglehetősen hasonló. Mindkét esetben szükség lesz egy szerződésre, amely lehet üzembentartói szerződés, ajándékozási szerződés vagy adásvételi szerződés, amelyet a cég adataival kell kitöltenünk.
Eladás vagy ajándékozás esetén a papírok aláírását követően 15 napon belül – de ha lehet, minél hamarabb – be kell jelentened a tulajdonosváltozást, amelyet online is megtehetsz az e-Papír alkalmazás segítségével. Az adásvételi vagy ajándékozási szerződés mellett érdemes egy aláírási címpéldányt is csatolni a bejelentéshez. A jármű tulajdonjogának átírása számodra nem jár plusz költségekkel, azonban a gépjárműadót a tárgyév végéig még fizetned kell.
Üzembentartó váltás esetén mindenképpen el kell menned egy okmányirodába vagy kormányablakba, és a következő dokumentumokat kell magaddal vinned:
Ha üzembentartó váltás történt, ne feledd, hogy tulajdonosként továbbra is téged terhel a cégautóadó, és az új üzembentartónak is számos költsége keletkezik: visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetnie, valamint őt terheli majd a kötelező biztosítás, valamint az új forgalmi kiállításának a díja, amely 2023-ban 6000 Ft. Természetesen dönthettek arról is, hogy ezt az összeget a tulajdonos átvállalja az üzembentartótól, azonban erről mindig készüljön hivatalos dokumentum.
Ha a céges autónak magánszemély a tulajdonosa, a költségek elszámolására két lehetőség is van: az útnyilvántartás és a kiküldetési rendelvény. Akármelyik mellett is döntesz, váltásra év közben nincs lehetőséged, ezért az adóév végéig mindenképpen ugyanazt a megoldást kell alkalmaznod.
Az útnyilvántartás alapú elszámolás történhet a ténylegesen megtett kilométerek és általány alapján is, azonban jó, ha tudod, hogy az így kapott költségtérítés adóköteles bevételnek számít. Ebben az esetben a jármű tulajdonosának cégautóadót kell fizetnie, az útnyilvántartás tartalmi követelményeinek pedig szigorúan meg kell felelni.
A kiküldetési rendelvény tartalmát szintén a NAV szabályozza, azonban fontos különbség, hogy nem kizárólag munkaviszonyban lehet így elszámolni a költségeket, hanem például megbízási és vezető tisztviselőségi jogviszony esetén, sőt, még közérdekű munkavégzés esetén is. Ha a térítés mértéke nem haladja meg a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéket, az nem számít adóköteles bevételnek. Ennek az aktuális mértéke függ többek között a gépjármű típusától és teljesítményétől is, ezért mielőtt emellett döntenél, tájékozódj a NAV-nál, vagy keress fel egy adótanácsadót.
Az autólízingnek számos fajtája létezik, amelynek lejártát követően a céged tulajdonába kerülhet az adott jármű akár automatikusan (zárt végű lízing), akár a vételi jog érvényesítésével (nyílt végű lízing). Előbbi esetben a jármű tulajdonjoga a lízingbe vevőre száll, tehát ha az autót utána tovább akarod értékesíteni, az egy külön ügyletnek számít. Nyílt végű lízing esetén, amennyiben élsz a vételi jogoddal, dönthetsz úgy, hogy a jármű tulajdonjoga egy másik, általad kijelölt személyre szálljon. Ahhoz, hogy a jármű a tulajdonodba kerüljön, mindkét esetben meg kell fizetned az úgynevezett maradványértéket, amely lényegesen alacsonyabb az aktuális piaci értéknél. Mivel ez az ügylet a korábbi lízing miatt némiképp bonyolultabb egy szokásos adásvételnél, az ügyintézésben és az átírás menetében a lízingcég fog segíteni.