A Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása, ismertebb nevén KRESZ jelenlegi formájában 1975 óta, tehát több mint 50 éve van érvényben – bár azóta természetesen történtek újítások, az alapvető szabályok és elnevezések közül sok elavulttá vált, és néhány újdonságot – például az elektromos rollereket – nem szabályozott megfelelően. A jelenlegi KRESZ természetesen bőven nem az első átfogó közlekedési szabályzat: az első 1910-ben készült, további változatai pedig olyan jelentős változásokat követtek le, mint a bal oldali közlekedésről való átállás, valamint az egységes, európai közlekedési táblák bevezetése.
Fontos tudni, hogy az új KRESZ szövege egyelőre csak egy tervezet: jelenleg társadalmi és szakmai egyeztetés zajlik a javaslatokról, majd miután elkészült a végleges változat, azt az Országgyűlésnek is jóvá kell hagynia. Erre várhatóan 2026 őszén kerülhet sor, így bőven lesz időnk ismerkedni a változásokkal.
Az új KRESZ egyik fontos célja, hogy átemelje azokat a köznapi kifejezéseket, amelyek egyszerűsítik a szabályok alkalmazását. Így a kétkerekű segédmotoros kerékpárból robogó, a várakozásból parkolás, a kijelölt gyalogátkelőből pedig hivatalosan is zebra lehet. Ugyancsak a tervezet részei azok az apró szokások, amelyek az évek alatt a közúti forgalom természetes részeivé váltak: ha átmegy a terv, ezentúl kötelező lesz a cipzárelv, valamint szabályszerű lesz a vészvillogó használata veszélyes forgalmi helyzetben, vagy ha megköszönnénk a másik autós előzékenységét.
Az új KRESZ tervezete emellett fontos, új alapelveket is megfogalmaz: ilyen a gyengébbek fokozott védelme, amely azt jelenti, hogy az adott forgalmi viszonyok között gyengébb felek (pl. gyalogosok, kerékpárosok) biztonságára fokozottan ügyelni kell – a szövegtervezet részletesen szabályozza például, hogyan kell közlekedni a zebrák és kereszteződések közelében.
Bár a büntetőfékezés eddig is bűncselekménynek minősült, eddig a közúti veszélyeztetés kategóriája alá tartozott. Az új KRESZ már konkrétabban fogalmaz, és egyértelműen kimondja, hogy tilos az indokolatlan, nagyobb intenzitású fékezés vagy vészfékezés, amelynek célja a másik autós hirtelen lassítása vagy megállása. Szintén újdonság, hogy a driftelés és a szlalomozás is tilos lehet: a tervezet minden olyan tevékenységet tilt, amely megszünteti a biztonságos talajkapcsolatot, vagy hátrányosan befolyásolja a menetbiztonságot.
A ráfutásos balesetek fő oka a biztonságos követési távolság hiánya, amit a jelenleg érvényes KRESZ csak nagy vonalakban szabályozott. Sajnos az előzetes jóslatokkal ellentétben az új KRESZ ugyanúgy nyilatkozik a követési távolságról, így a jelenlegi változatban nem kapott helyet az úgynevezett „két másodperces szabály”.
Az elmúlt egy-másfél évben nagy visszhangot kapott, hogy a mikromobilitási eszközök és az e-rollerek közlekedésbiztonsága jelenleg nem megfelelően szabályozott. Az új KRESZ szerencsére változtatott ezen, így a rolleresek és mikromobilitási eszközök tulajdonosai a következőkre készülhetnek:
Az új KRESZ-tervezet szintén belenyúlt a sebességhatárokba: amennyiben az adott út kezelője ehhez hozzájárul, az autópályákon akár 140 km/h is lehet a megengedett sebesség, egyes szakaszokon pedig 110 helyett 120 km/h lesz a megengedett maximális sebesség személygépjárművek, motorkerékpárok és kisteherautók esetén.
A kerékpárosok számára gyalogos övezetben 10 km/h, gyalogos és kerékpáros övezetben 20 km/h lehet a megengedett sebesség, és apró, de fontos változás, hogy a tervek szerint a kerékpárosoknak a jövőben nem kell leszállniuk a bicikliről, ha átmennének a zebrán – természetesen a vonatkozó szabályok betartása továbbra is kötelező. A terv szerint a nagy teljesítményű motoros rollerek és kétkerekű robogók legfeljebb 45 km/h sebességgel közlekedhetnek majd.
Az új KRESZ tervezete még csak a mai napon lett publikus, így most társadalmi egyeztetés kezdődik, amely során bárki megírhatja a véleményét a közzétett szabályokról – ennek határideje jelenleg nem ismert. Várhatóan a következő bő fél évben sor kerülhet a javaslat végleges változatának kidolgozására, amely tervek szerint szeptemberben az Országgyűlés elé kerülhet, így elméletben akár már idén érvénybe léphet az új KRESZ. Mivel azonban a részletek még bizonytalanok, konkrét dátummal nem érdemes tervezni – a változásokra azonban apránként érdemes felkészülni.