Meddig köteles visszavenni a használt autót az eladó?

Létezik-e gépjármű-visszavásárlási kötelezettség magánszemélyek között?

Azt gondolhatnád, hogy ha egy autó adásvétel magánszemélyek között történik, az eladónak csupán annyi a felelőssége, hogy időben tájékoztassa a vevőt a jármű hibáiról – ez azonban nem ilyen egyszerű. Új autók esetén tisztább a helyzet, hiszen ebben az esetben törvény biztosítja a garanciát, ráadásul a gyártók jellemzően lényegesen bővebb és hosszabb garanciát nyújtanak szalonban vásárolt, nulla kilométeres járművek esetén.

Magánszemélyek nem kötelezhetők garancia vállalására, felmerül azonban egy másik fogalom, a kellékszavatosság: Magyarországon az eladóknak új termék esetén 2 év, használt termék esetén 1 év kellékszavatosságot kell vállalniuk – tehát ugyanúgy felelősséggel tartozol egy eladott kávéfőzőért, mint egy autóért. Magánszemélyek, és főként autók esetén azonban tovább bonyolódik a helyzet – vegyük sorra, milyen jogai és kötelezettségei vannak egy vevőnek!

Meddig köteles visszavenni az autót az eladó?

Vevőként rendkívül bosszantó, ha az autóvásárlást követő időszakban előjön egy olyan hiba, amelynek költséges a javítása – szinte mintha Murphy intézte volna így. Ilyenkor sokan rögtön arra gondolnak, hogy visszaadják az autót, ez azonban ennél bonyolultabb. A kellékszavatosság érvényesítésekor elsődlegesen javítás, csere, vagy arányos árleszállítás történik, magánszemélyek között a csere azonban gyakorlatilag nem értelmezhető.

Az eladónak tehát elsősorban át kell vállalnia a szervizelés költségét, vagy az arra irányuló megállapodás esetén a meghibásodás mértékével arányosan vissza kell fizetnie a vételár egy részét. Csak akkor van lehetőség az autó visszaadására, ha az eladó a fentieket nem akarja vállalni, vagy több egymást követő javítás után sem használható a jármű – ebben az esetben a vevő elállhat az adásvételi szerződéstől.

Nagyon fontos részlet, hogy a használt autó kellékszavatosságának vannak korlátai: a kopó alkatrészekre nem érvényesíthető, kizárólag a rejtett hibákra, és minden esetben a vevőnek kell bebizonyítania, hogy a probléma már az adásvétel időpontjában fennállt – ez sajnos bonyolult és költséges folyamat.

Eladtam az autót és vissza akarják hozni: mit tegyek?

Ha te vagy az eladói oldalon, és a vevő hetek, vagy akár hónapok elteltével azzal keres meg, hogy vedd vissza az autót, szintén jó, ha tisztában vagy a lehetőségeiddel. A vevő egy évig reklamálhat kellékszavatossági igénnyel, kizárólag azokra a hibákra, amelyek:

• nem kopó alkatrészt érintenek,
• működést és használatot befolyásolnak (tehát nem esztétikai hibák),
• és az adásvétel pillanatában nem voltak ismertek, de már fennálltak.

Ez már erősen szűkíti azoknak a meghibásodásoknak a körét, amikért kellékszavatosságot kell vállalnod, és szintén az eladónak kedvez, hogy a vevő feladata bebizonyítani, hogy a meghibásodás valóban fennállt az adásvétel pillanatában.

Ahogy feljebb már említettük, a gépjármű adásvételi szerződéstől nem lehet csak úgy elállni – a kellékszavatosság elsősorban a javítási költségek átvállalását jelenti, a jármű visszavétele csak az utolsó pont, kivéve, ha a vevővel kifejezetten erről állapodtok meg. Nagyon fontos, hogy a jármű eladásakor részletesen tájékoztasd a vevőt a jármű ismert hibáiról, és ezek kerüljenek is be az adásvételi szerződés „megjegyzések” rovatába. Természetesen a rejtett hibák ellen ez sem garancia, azonban a fentiek betartásával alacsonyabb lehet a rizikó.

Mi a helyzet, ha kereskedésben vettem az autót?

Némiképp más a helyzet, ha a használt autót kereskedésben vetted, ebben az esetben ugyanis az eladó jogi személy. A törvény ekkor a fogyasztót védi jobban, tehát a magánszemély-magánszemély ügylethez képest itt több mozgástered van.

Fontos különbség, hogy ha kereskedéstől vásárolsz, 1 helyett 2 évig érvényesíthetsz kellékszavatossági igényt, azonban ezt egyéni megállapodás szerint rövidíteni lehet, ezért mindig olvasd át az adásvételi szerződést, amely kitérhet erre a kérdésre.

Szintén lényeges eltérés, hogy míg magánszemélyek esetén mindig a vevőnek kell bizonyítani a hiba eredetét, kereskedésből vásárolt jármű esetén az első 6 hónapban az eladót terheli annak a bizonyítása, hogy a meghibásodás az adásvételt követően jelentkezett. Összességében tehát ha kizárólag a kellékszavatosság témakörét nézzük, a vevő számára kedvezőbb a kereskedésben történő használtautó-vásárlás.

Mi lesz az autó biztosításaival és a kifizetett illetékkel, ha elálltam az autóvásárlástól?

Ha az ügy eljut addig a pontig, hogy tényleges elállás történik, fontos a tulajdonviszonyok rendezése, tehát a vevőnek fel kell mondania a kötelező biztosítását és be kell jelentenie a tulajdonosváltozást. Jó, ha tudod, hogy a jármű után kifizetett vagyonszerzési illetéket az elállást követően vissza lehet igényelni a NAV-tól, ezért erről az összegről nem kell lemondanod. Mivel az eladó részéről ekkor nem történik vagyonszerzés, csupán egy korábbi szerződés válik semmissé, a visszakapott jármű után nem kell illetéket fizetnie, hiszen az adott vagyontárgy megszerzésekor azt már egyszer kifizette. Ha a jármű forgalomba van helyezve (tehát például rossz műszaki állapot miatt nem kell kivonni a forgalomból), az eladónak újra meg kell kötnie rá a kötelező biztosítást – amennyiben a korábbi bónuszát már átvezette egy új autóra, ez a szerződés a kiinduló, A00 fokozattal fog érvénybe lépni.

A jármű visszavételét követően a vevőnek érdekmúlással fel kell mondania a megkötött biztosítási szerződéseket (pl. kötelező biztosítás, CASCO), a kifizetett biztosítási díj időarányos részét pedig vissza fogja utalni a biztosító. Ha még nem fizetted ki az első díjrészletet, semmiképp se hagyd megszűnni a szerződésedet díjnemfizetéssel, ebben az esetben ugyanúgy jelezd a biztosítónak az érdekmúlást, mintha már lenne befizetett díjad! Ezzel pont kerül egy vélhetően hosszú ügy végére – bár a használtautó-vásárlás nem kockázatmentes, sokat tehetsz a sikeres adásvételért, ha élsz a rendszám lekérdezés, a szakértői átvizsgálás, és a pontosan megfogalmazott adásvételi szerződés által nyújtott lehetőségekkel. Csak tudatosan!