Tuning, otthoni szerelés, utcai versenyzés: a közlekedésbiztonság szürkezónája - Autós bűnök V.

Autószerelés otthon: fontos a felelősség kérdése

Egy autó fenntartási költsége nem alacsony, és szinte minden autós ismeri az érzést, amikor szeretett járműve a legszűkösebb hónapban adja meg magát. Leleményes autósok egyes meghibásodásokat hajlamosak különösebb végzettség vagy szakértelem nélkül, otthon orvosolni, különböző videók és cikkek alapján, vagy ismerősök segítségével. Joggal merül fel a kérdés, hogy ez legális-e, a helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Hazánkban nincs olyan törvény, amely kimondaná, hogy csak szakképesítéssel rendelkező személy nyúlhat egy autóhoz, azonban a beszerelt és gyári alkatrészekre csak akkor érvényesíthető pl. garancia vagy jótállás, ha azt szakszerűen szerelték, és annak nyoma is van a szervizkönyvben.

Még ennél is kényesebb téma a felelősség kérdése: gondolj csak bele, te szívesen megvennél-e egy autót, amiről tudod, hogy házilag, autószerelői végzettséggel nem rendelkező személyek szerelték? Ha egy járművel a szakszerűtlen karbantartás miatt kárt, rosszabb esetben személyi sérüléssel járó vagy halálos balesetet okozol, a biztosító vagy a hatóság átvizsgálhatja az autót, ahol fény derülhet a hiba okára – természetesen, mivel a jármű otthoni javítása hazánkban nem bűncselekmény, ezért önmagában nem fogsz börtönbe kerülni, azonban az okozott károkért vagy bűncselekményért ugyanúgy felelősségre vonnak majd, amely akár szabadságvesztéssel is járhat.

Amennyiben csak anyagi kárt okoztál, és a vizsgálat során kiderül, hogy a járművet nem szakszerűen javították, a kötelező biztosításodat kezelő biztosító a jármű állapotára hivatkozva megtagadhatja a kár kifizetését. Természetesen szakavatottabb kezek számára egy olajcsere otthon még beleférhet, azonban a jármű kritikus alkatrészeihez (fék, futómű, kormánymű) és vezérléséhez még akkor sem érdemes otthon hozzányúlni, ha egyébként értesz a járművekhez. Ne feledd: ezen a felelősségen életek múlhatnak, méghozzá a tiéd is!

Tuningszabályok Magyarországon: engedélyeztetés, E-jel és műbizonylat

Hazánkban a jelenlegi szabályozás szerint léteznek engedélyköteles és nem engedélyköteles járműátalakítások. Az engedélyköteles átalakításokhoz külön engedély szükséges a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól, és magát az átalakítást is csak az NKH-val szerződésben álló szervizben végezhetik, amelyet követően kötelező az úgynevezett NKH- vagy KPM-vizsga. Ezek az átalakítások bekerülnek a forgalmi engedélybe, és a vonatkozó dokumentációt is magadnál kell hordanod. A nem engedélyköteles átalakítások feltétele, hogy a jármű az átalakítást követően ne térjen el a típusengedélyben szereplő paraméterektől, és a beépített alkatrész megfeleljen a vonatkozó minősítéseknek – fényszóró esetén például ilyen lehet az E-jel vagy E-jóváhagyási jel, ablakfólia esetén pedig a H-jel.

Magyarországon sötétítő ablakfólia csak a hátsó ablakokra kerülhet korlátozás nélkül, az első ablakoknak legalább 70%-os fényáteresztéssel kell rendelkezniük, amelybe beleszámít az ablaküvegek gyári színezése. Szintén fontos, hogy a nem engedélyköteles, ám legális átalakítások feltétele a műbizonylat megléte, amelyet közúti ellenőrzéskor fel kell mutatni az igazoltató rendőrnek – enélkül akár a rendszámodat is bevonhatják.

Mi számít engedélyköteles átalakításnak?

Azok számára, akik járművük külsejét vagy teljesítményét módosítanák, általában az egyetlen legális út az átalakítás, amely minden olyan esetben engedélyköteles, amikor a jármű alapvető tulajdonságai, teljesítménye, környezetvédelmi besorolása vagy műszaki paraméterei változnak – ezt a kategóriát akár egy sportkipufogó is kimerítheti, amennyiben az befolyásolja a jármű teljesítményét, súlyát és zajkibocsátását. A kérelmet az NKH-nál kell benyújtani, és szükség lesz hozzá a beszerelni kívánt alkatrészek nemzetközi tanúsítványára is (pl. TÜV), amelyekkel igazolhatod, hogy az alkatrészek közúti forgalomban való közlekedésre alkalmasak. Az átalakítási engedély egy évig érvényes, a munkálatokat pedig egy KPM-vizsga követi, amely egy szigorúbb műszaki vizsgával egyenértékű.

Az, hogy pontosan milyen esetekben számíthatsz a hatóság pozitív elbírálására, rengeteg utánajárást igényel. Hazánkban egyelőre nincs olyan hivatalos hatósági állásfoglalás a tuninggal kapcsolatban, amely mind az érintett autósok, mind a szakemberek számára egyértelmű iránymutatást adna, sőt, a tapasztalatok szerint még az egyes kirendeltségek között sincs egyértelmű összhang. Bár a klasszikus értelemben vett „tuning”, tehát a jármű teljesítményének és alapvető paramétereinek megváltoztatása minden esetben engedélyköteles, sokan kiskapukat keresve, vagy akár teljesen illegálisan vágnak bele. Ez azonban semmiképp sem javasolt, hiszen ha egy közúti ellenőrzésen nem is, a soron következő műszaki vizsgán biztosan ki fogják szúrni a módosításokat, amelyen így a jármű biztosan nem mehet át.

Utcai versenyzés: nincs helye közúti forgalomban

Az illegális gyorsulási versenyek állandó témát adnak a közvélemény számára, nem véletlenül: amellett, hogy gyakran megzavarják a környék nyugalmát és biztonságát, sajnos hazánkban is többször előfordult már, hogy vétlen autósok vagy járókelők váltak az utcai versenyzés áldozatává. Magyarországon kizárólag az erre kijelölt versenypályákon legális a hobbiversenyzés, ahol az autósok biztonságos, kontrollált körülmények között próbálhatják ki magukat – ezek azonban csak a tudatosabb hobbiversenyzők körében népszerűek, így a hasonló versenyekre továbbra is túlnyomórészt közterületeken kerül sor, ezzel nagy munkát adva a hatóságoknak.

Bár a vonatkozó jogszabályok egyre szigorúbbak – tiltják például a nem bejelentett autós találkozókat is – a gyakorlatban kevésbé látható ezeknek az eredménye. Az utcai versenyzés nemcsak a közlekedés biztonságát veszélyezteti, de komoly vagyoni károkat és életveszélyes helyzeteket is okozhat, nem véletlen, hogy erre a legtöbb biztosító is kitér: ha illegális utcai versenyzés közben kárt okozol, a biztosítód megtagadhatja (és jó eséllyel meg is tagadja) a kártérítést, így a kárösszeget saját erőből kell majd előteremtened.

Ne próbáld meg kiskapukkal megúszni a büntetést

Ha a büntetések elkerüléséről van szó, itthon is nagyon leleményesek tudnak lenni az autósok: a gyorshajtási bírságokat például sokan lézerblokkolókkal vagy a rendszám eltakarásával próbálják kijátszani. Jó tudni, hogy mindkét megoldás illegális: bár a különböző blokkoló szerkezeteket a mai napig be lehet szerezni Magyarországon, a lézerblokkoló funkció használatát, valamint a hatósági ellenőrzés bármilyen formájú megakadályozását, az eredmény befolyásolását törvény tiltja.

Ugyancsak szabályba ütközik a rendszámtábla letakarása, hiszen a KRESZ előírja, hogy a rendszámtábláknak jól olvasható állapotban kell lenniük a közúti forgalomban – tehát egy saras, koszos rendszámért is megbüntethet a rendőr. A radardetektorok használata továbbra sem tiltott, azonban kombinált eszköz esetén ügyelj arra, hogy a lézerblokkoló funkciót soha ne aktiváld – egyes országokban már az eszköz birtoklásáért is bajba kerülhetsz. Mivel gyakran többszázezres eszközökről beszélünk, érdemes megemlíteni a nyilvánvalót: a KRESZ és a törvények betartása még csak pénzbe sem kerül, így kiskapuk és szürkezónás megoldások helyett érdemes ezt az egyszerű módszert alkalmazni.