Ma már nehéz elhinni, de Európában sokáig egységesen bal oldali közlekedés volt érvényben, amelyről hazánk az utolsók egyikeként, 1941-ben állt át – az ország nagy részén ez már júliusban megtörtént, Budapesten és környékén azonban csak novemberben valósult meg a váltás, amely elképesztő logisztikát igényelt. Ekkortól kezdve új forgalmi engedélyt már csak balkormányos autók kaphattak, azonban természetesen a már meglévő jobbkormányos járművek is forgalomban maradhattak.
A fővárosban a tömegközlekedési hálózat miatt nagy kihívást jelentett az átállás, már csak az olyan apró részletek miatt is, mint hogy a buszok ajtaja akkor még a bal oldalon volt. A villamoshálózat is jelentős átalakítást kapott, összesen közel 1200 megállót helyeztek vagy alakítottak át. Érdekesség, hogy a kisföldalatti csak 1973-ban, a vonal meghosszabbításakor állt át a jobb oldali közlekedésre, a jelenleg H8-as jelzésű, gödöllői HÉV pedig a mai napig bal oldali üzemmel működik.
Magyarországon a KRESZ nem tiltja jobbkormányos autók közlekedését, azonban az uniós szabályoknak és hazai előírásoknak ezeknek a járműveknek is meg kell felelniük. A jobb oldali közlekedés miatt a jobbkormányos járművek vezetése megszokást igényel, azonban ennek ellenére is sokan választanak ilyen autót, főleg a kedvező ár és a kuriózum miatt. Napjainkban folyamatosan nő az itthon forgalomba helyezett jobbkormányos autók száma, azonban még így sem éri el a tízezret – ennek részben az az oka, hogy ezeknek a járműveknek a forgalomba helyezése nem mondható egyszerűnek.
Sokan azt gondolhatják, hogy a jobbkormányos autók forgalomba helyezésekor a kormánykerék elhelyezkedése okozza a legnagyobb nehézséget, ezzel azonban ritkán szokott gond lenni. Nagyobb probléma, hogy jobbkormányos autók jellemzően az EU-n kívülről érkeznek, így nemcsak a forgalomba helyezési folyamat bonyolultabb, de vámeljárásnak is alá kell vetni ezeket, amely jelentős anyagi ráfordítást igényel. A tapasztalatok szerint még ezzel együtt is jelentősen olcsóbb lehet a jobbkormányos kivitel, azonban ha ilyesmiben gondolkodnál, a forgalomba helyezést annak bonyolultsága miatt érdemes profikra bízni, vagy olyan járművet keresni, amely már túlesett a szükséges procedúrán.
A legtöbb jobbkormányos autó fényszórói nem megfelelők a jobb oldali közlekedéshez, ezért ezeket forgalomba helyezés előtt át kell alakítani, és gondoskodni kell arról is, hogy a jármű megfeleljen az uniós környezetvédelmi szabványoknak. A forgalomba helyezési eljárás során emellett további dokumentumokra is szükség lehet (pl. származásellenőrzés), amely szintén megdobhatja a költségeket.
A jobbkormányos autók hazai biztosítása egyáltalán nem példa nélküli, sőt, mivel ez számos biztosítónál díjbefolyásoló tényezőnek számít, erre sokan a díjszámítási folyamatban is rákérdeznek – ezt láthatod az INSURA kötelező biztosítás kalkulátorában is. A jobbkormányos autók biztosítása némiképp nagyobb rizikóval jár a biztosítók számára, mint a balkormányos kivitelé, ezért több biztosítónál is pótdíj tartozik ezekhez a járművekhez.
Mivel a jobbkormányos pótdíj nem jelenik meg minden biztosítónál, különösen fontos az összehasonlítás: az INSURA kalkulátorában minden elérhető kötelező biztosítás ajánlatot összehasonlíthatsz, a korrekt díjszámítás érdekében azonban ne felejtsd el bepipálni a jobbkormányos járműre vonatkozó mezőt! A járműhöz és a szerződőhöz kötődő kedvezmények és pótdíjak listája biztosítónként változik, ezért az egyes ajánlatok között jelentős különbségek is lehetnek – élj az összehasonlítás lehetőségével, és tudd biztonságban jobbkormányos járművedet is!