Birtokvédelmi eljárás: mikor lehet rá szükség, és hogyan zajlik?

Mi a birtokvédelem, és mikor lehet rá szükség?

Bizonyos esetek, például tartós csendháborítás kapcsán a legtöbben már hallottak a birtokvédelemről, kevesen tudják azonban, hogy ez az eljárás számos esetben érvényesíthető, hiszen nemcsak ingatlant birtokolhatunk, hanem bármilyen ingóságot vagy vagyontárgyat is – mi most koncentráljunk az ingatlannal kapcsolatos birtokvédelemre, amely vonatkozhat családi házra, társasházi lakásra, telekre, nyaralóra, de akár termőföldre is.

Birtokvédelmi eljárásra akkor lehet szükség, amikor a birtokost (jelen esetben ingatlantulajdonost, ingatlan haszonélvezőjét, jogos használóját vagy bérlőjét) a birtokától (tehát az ingatlantól) jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják. Az első eset viszonylag egyértelmű: illegális vagy jogtalan lakásfoglalás, lakáshasználat esetén beszélhetünk ilyenről, a második eset azonban ennél bonyolultabb.

A birtokvédelem esetei: ekkor kérhetsz segítséget

Joggal merül fel a kérdés, hogy mégis mit jelent pontosan a „birtoklásában zavar” kifejezés, hiszen ez rengeteg helyzetre ráhúzható. Alapvetően olyan esetekben indíthatsz birtokvédelmi eljárást, amikor valaki – legyen az szomszéd vagy ismeretlen személy – a birtokod, ingatlanod nyugodt, zavartalan használatában akadályoz. A teljesség igénye nélkül a következő helyzetekben kérhetsz segítséget:

• társasházban beáztat a szomszéd, és nem ismeri el a felelősségét
• a szomszédban állandó kutyaugatás zavarja a pihenésedet
• a szomszéd veszélyes anyagokkal fűt, illegálisan éget
• a szomszéd fája belóg a kertedbe, a lehulló termés szennyezi az autódat/ereszcsatornádat/kertedet, a leveleket neked kell összeszedned
• a szomszéd kerítése vagy melléképülete átlóg a te telkedre
• a szomszéd háztáji állatokat tart, a zaj- és szaghatás zavar a mindennapokban
• a saját tulajdonú tárolódat vagy kocsibeállódat rendszeresen más használja
• a szomszéd erős fényű reflektorral védekezik a betörők ellen, ami zavarja a pihenésedet
• a szomszéd biztonsági kamerája rálát az ingatlanodra
• bármilyen zavaró zajhatás (pl. vendéglátó egységek, építkezés esti/éjszakai órákban, rendszeres, hangos zene, riasztók, pl. nyest- vagy vakondriasztó)
• társasházban egy lakó ráccsal vagy más akadállyal zárja el mások elől a közös használatú területeket
• a szomszéd eltömődött ereszcsatornája a te falad felé vezeti a csapadékot, ami beázást okozott
• az alsó szomszéd rendszeresen az alattad lévő erkélyen dohányzik, ami miatt nem tudsz szellőztetni

Láthatod, hogy az esetek száma szinte végtelen: nagyon sok esetben megvalósul a birtokháborítás, ilyenkor pedig jogod van birtokvédelmet kérni. Természetesen sok esetben célravezető közvetlenül a szomszéddal rendezni a konfliktust, azonban a szabályszegő tulajdonosokra gyakran nem egyszerű hatni – ilyenkor nem marad más lehetőség, mint a birtokvédelmi eljárás. Érdemes ugyanakkor szem előtt tartani, hogy a bizonyítás mindig annak a félnek a feladata, aki a kérelmet beadja – bizonyos helyzetekben (pl. gyakran dübörgő szomszéd) ez hosszadalmas és költséges folyamat lehet. Vannak olyan zajhatások, amelyek bár bosszantóak, de együtt járnak a mindennapi élettel (pl. hangosan kiabáló gyerekek vagy hegedűművész a szomszédban) – bár ilyen esetben is benyújtható a birtokvédelmi kérelem, ezek ritkán vezetnek eredményre, és a szomszédok közötti viszonyt is feszültté tehetik.

Hogyan kérhetem a birtokvédelmi eljárás megkezdését?

A birtokvédelmi eljárást annál a jegyzőnél kell kezdeményezned, akinek az illetékességi területén a birtokháborítás történt vagy történik – nagyon fontos részlet, hogy ezt a birtokháborítást követő 1 évig teheted meg, ezt követően már csak birtokper indítására van lehetőség. Az eljárás elindítására vonatkozó kérelmet személyesen, postai úton, valamint online, a Magyarorszag.hu-n keresztül tudod beadni, amelyhez a következő adatokra lesz szükséged:

• saját személyes adataid: név, lakcím vagy székhely, aláírás vagy elektronikus hitelesítés
• annak a félnek a neve és lakcíme vagy székhelye, akivel szemben a birtokvédelmet igényeled
• a tényállás ismertetése: írd le, pontosan milyen cselekmény miatt kérsz birtokvédelmet, az mikor kezdődött, mennyi ideig tart, miben akadályoz
• a jegyző döntésére irányuló kérelem: milyen megoldással lennél elégedett?
• a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékok (fotók, hang- vagy videófelvételek, rendőrségi vagy szakértői jegyzőkönyvek, esetleg tanúk elérhetősége)
• képviselő eljárása esetén meghatalmazás

Nagyon fontos, hogy ügyelj a megadott adatok helyességére és hiánytalanságára, ugyanis hiányos adatszolgáltatás esetén el fogják utasítani a kérelmedet – a legegyszerűbb, ha azt online nyújtod be, ugyanis így a folyamat egyszerűbb, az ügyfélkapus azonosításnak köszönhetően pedig kevesebb adatot kell megadni.

A birtokvédelmi eljárás menete és költségei

Miután a jegyző kézhez kapta a kérelmedet, megkezdődik a 15 napos (tolmács bevonása esetén 30 napos) eljárási idő, amelyen belül a jegyzőnek határozatot kell hoznia. A kérelmet és a bizonyítékokat a jegyző 3 napon belül hivatalos úton eljuttatja az ellenérdekű félnek, akit meghallgathat és helyszíni szemlét tarthat a birtokháborítás helyszínén. Az eljárási határidőbe nem számít bele az az időszak, amíg az ellenérdekű fél nyilatkozata meg nem történik, vagy be nem érkezik a jegyzőhöz – erre a másik félnek legfeljebb 8 napja van. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő automatikusan a következő munkanapra hosszabbodik. Minden, az eljárás során történő eseményről jegyzőkönyv készül, a felek pedig az eljárás során bármikor kérhetnek iratbetekintést, valamint másolatokat az üggyel kapcsolatos iratokról.

A birtokvédelmi eljárás célja az eredeti birtokállapot helyreállítása, valamint a birtoksértő magatartás megszüntetése – ha a jegyző a kérelemben foglaltakat a benyújtott bizonyítékok és/vagy a helyszíni szemle alapján megalapozottnak tartja, a fentieket határozatban elrendeli. Ha bármelyik fél nem ért egyet a határozattal, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül bírósági úton kérheti a határozat megváltoztatását – ez tehát már nem jegyzői hatáskör, hanem bírósági per. Maga a birtokvédelmi eljárás illetékmentes, azonban a végzés elleni fellebbezésért 3000, a végrehajtás kifogásolásáért pedig 5000 Ft illetéket kell fizetni.

Lezajlott az eljárás, de nem változott semmi – hogyan tovább?

Egy hosszas konfliktus után nagy megnyugvás a pozitív határozat, azonban hamar jöhet a hidegzuhany – ha a másik fél a határozat ellenére sem hajlandó változtatni a birtoksértő magatartáson. Fontos azonban, hogy a jegyzői határozat be nem tartása akár komoly pénzbírsággal is járhat, ezért ha úgy látod, hogy az ellenérdekelt fél a határozatban megjelölt határidőn belül sem cselekedett, vedd fel a kapcsolatot a jegyzővel, aki segít a következő lépésekben.

Bizonyos esetekben sajnos semmi más nem vezet eredményre, mint a bírósági per, amely mindkét fél számára anyagi és időbeli ráfordítással jár. Az éppen zajló birtokháborítás során megoldás lehet a rendőrség értesítése, akár többször is – ismétlődő birtokháborítás esetén ugyanis szinte garantált a pénzbírság, amit a renitens lakók előbb-utóbb megunnak. Megoldás lehet, ha szomszédokkal összefogva intézkedtek az ügyben, esetleg más érintett lakó is birtokháborítási eljárást indít. Ne feledd, hogy jogod van nyugodtan élni a saját birtokodon, a birtokháborításba pedig nem kell beletörődni – még ha bosszantó és elhúzódó is a jogaid érvényesítése, érdemes élni a lehetőségekkel.