Földrengés Magyarországon: kell-e tartanunk a nagyobb földrengéskároktól?

Hazánkban ritkák a nagyobb rengések

Először is tisztázzuk, mi a földrengés fogalma: amikor a kőzetlemezek mozgásakor keletkező feszültség túl nagy, a felgyülemlett energia lökéshullámok formájában szabadul fel, ez a földrengés. A legtöbb ilyen esemény a kőzetlemezek találkozása közelében keletkezik, és mivel Magyarország távol van a jelentős törésvonalaktól, a pusztító földrengések előfordulásának esélye igen alacsony. Hazánk szeizmicitása közepes, ami azt jelenti, hogy a földrengések előfordulásának valószínűsége, és erősségének várható mértéke mérsékelt. Nagyobb, 4,5-5-ös erősségű földrengések körülbelül 10 évente következnek be az országban, kisebb, nem érezhető rengésekből azonban átlagosan 100-200 történik évente. Augusztus végén Békés megyében összesen tíz 2,2-4,1 erősségű földrengést és legalább 50 utórengést észleltek, amely a lakosság körében is riadalmat okozott, hiszen ritkán van példa ilyen gyakran előforduló, hazai viszonylatban erős rengésekre.  

Ez volt a legpusztítóbb földrengés Magyarországon

Hazánkban ritkák a jelentős károkat és személyi sérülést okozó földrengések, a legnagyobb erejű rengés 6,3-as volt, amely világviszonylatban is erősnek számít. Az 1763. június 28-án bekövetkezett katasztrófában Komárom épületeinek több mint fele szenvedett komolyabb sérülést, 63-an meghaltak, több mint 120-an pedig megsérültek. 1956-ban szintén halálos áldozatokat követelt egy földrengés, akkor Dunaharasztiban, Taksonyban és Szigetszentmiklóson keletkeztek komoly károk az épületetekben. Az elmúlt évtizedben összesen kilenc 4-es, vagy annál erősebb földrengés történt az országban, amelyeknek közel fele az augusztusi, Békés megyei rengéssorozat része volt.

Létezik-e földrengés biztosítás?

Egy ilyen, szeizmológiai szempontból aktív időszak után sokakban felmerült, hogy vajon biztosíthatják-e otthonukat földrengés esetére. Jó hír, hogy erre van lehetőség, hiszen a legtöbb lakásbiztosítás tartalmaz földrengéskárokra vonatkozó fedezetet is. Biztosításkötés előtt mindenképpen érdemes átolvasni az adott ajánlatra vonatkozó biztosítási feltételeket, hiszen a biztosítók többnyire csak egy bizonyos erősség felett térítik meg a károkat. Ezzel kapcsolatban jó tudni, hogy bár legtöbben a Richter-skálát ismerjük, a biztosítók a pontosabb Európai Makroszeizmikus Skálán (EMS) határozzák meg a kártérítéshez szükséges minimális erősséget, amelyet római számokban adnak meg. Az ezzel kapcsolatos követelmény biztosítónként eltérhet, ezért ha fontosnak tartod a földrengéskárok biztosítását, érdemes azt az ajánlatot választani, ahol a legalacsonyabb erősségnél térítenek. Az Insura lakásbiztosítás kalkulátorában, az ajánlati oldalon mindegyik ajánlatnál letöltheted a biztosítási feltételeket, amelyeket átböngészve igazán tudatos döntést hozhatsz!

Mit tegyek földrengés esetén?

Mivel évente több érezhető földrengés is történik Magyarországon, nem kizárható, hogy életed során te is átélsz egy ilyen eseményt – vagy talán már túl is vagy rajta. Egy erősebb rengés esetén a legtöbb sérülést a leeső, felboruló bútorok vagy más tárgyak okozzák, ezért a legfontosabb, hogy ezek ellen védekezz. Ha ágyban fekve ér a földmozgás, egy párnával védd a fejedet, egyéb esetben pedig keress menedéket egy asztal alatt, vagy más, bútoroktól és berendezési tárgyaktól távoli helyen, például a fal mellett vagy a sarokban. Mivel ilyenkor nem kizárható az áramkimaradás, ne használd a lifteket, és ha lehet, ne hagyd el az épületet, ahol épp tartózkodsz, ugyanis számos sérülés szabadtéren, menekülés közben következik be. Miután elmúlt a veszély és épségben vagy, ellenőrizd, hogy történt-e kár az ingatlanban, és ha igen, alaposan dokumentáld ezeket fotókkal és szükség esetén videóval is. A kárszemle időpontjáig csak olyan mértékben változtass a kár helyszínén, amely a kárenyhítéshez és a további károk elkerüléséhez szükséges, és mindenképp jelentsd be a kárt a biztosítódnak a szerződésben vállalt határidőig.   

Veszélyt jelent-e a földcsuszamlás Magyarországon?

A földrengéshez némiképp kapcsolódó káresemény a földcsuszamlás is, amelyet a talajerózió és a heves esőzés mellett gyakran maga a földrengés vált ki. Földcsuszamlás akkor következhet be, ha a talaj valamilyen okból elveszti természetes egyensúlyát, és a földtömeg egy lejtő vagy csúszólap mentén mozogni kezd – ez a folyamat igen nagy pusztítással járhat, a törmelék sebessége akár a 80 km/h-t is elérheti. Hazánkban több komolyabb földcsuszamlás is történt, például 1914-ben, 1965-ben és 1970-ben, mindhárom esetben egymillió köbméternél is több föld mozgott, jelentős anyagi károkat okozva. A földcsuszamlás esélye a lösszel borított területeken a legnagyobb, nem véletlen, hogy az eddig feljegyzett súlyos esetek is ilyen településeken történtek. Azoknak, akik ilyen helyen élnek (pl. Dunántúli-dombság, Mezőföld), különösen érdemes olyan lakásbiztosítást választaniuk, amelyek megfelelő fedezettel és kártérítési limitekkel rendelkeznek földcsuszamlás esetére.