Az elmúlt hetekben hazánkban is többször okozott riadalmat egy-egy érezhető erejű földrengés, így joggal merül fel a kérdés, hogy mennyire kell tartanunk hazánkban a nagyobb földrengéskároktól. Cikkünkből megismerheted a magyarországi földrengések rövid történetét, illetve azt is eláruljuk, hogyan védheted otthonodat földrengés biztosítással.
Először is tisztázzuk, mi a földrengés fogalma: amikor a kőzetlemezek mozgásakor keletkező feszültség túl nagy, a felgyülemlett energia lökéshullámok formájában szabadul fel, ez a földrengés. A legtöbb ilyen esemény a kőzetlemezek találkozása közelében keletkezik, és mivel Magyarország távol van a jelentős törésvonalaktól, a pusztító földrengések előfordulásának esélye igen alacsony. Hazánk szeizmicitása közepes, ami azt jelenti, hogy a földrengések előfordulásának valószínűsége, és erősségének várható mértéke mérsékelt. Nagyobb, 4,5-5-ös erősségű földrengések körülbelül 10 évente következnek be az országban, kisebb, nem érezhető rengésekből azonban átlagosan 100-200 történik évente. Augusztus végén Békés megyében összesen tíz 2,2-4,1 erősségű földrengést és legalább 50 utórengést észleltek, amely a lakosság körében is riadalmat okozott, hiszen ritkán van példa ilyen gyakran előforduló, hazai viszonylatban erős rengésekre.
Hazánkban ritkák a jelentős károkat és személyi sérülést okozó földrengések, a legnagyobb erejű rengés 6,3-as volt, amely világviszonylatban is erősnek számít. Az 1763. június 28-án bekövetkezett katasztrófában Komárom épületeinek több mint fele szenvedett komolyabb sérülést, 63-an meghaltak, több mint 120-an pedig megsérültek. 1956-ban szintén halálos áldozatokat követelt egy földrengés, akkor Dunaharasztiban, Taksonyban és Szigetszentmiklóson keletkeztek komoly károk az épületetekben. Az elmúlt évtizedben összesen kilenc 4-es, vagy annál erősebb földrengés történt az országban, amelyeknek közel fele az augusztusi, Békés megyei rengéssorozat része volt.
Egy ilyen, szeizmológiai szempontból aktív időszak után sokakban felmerült, hogy vajon biztosíthatják-e otthonukat földrengés esetére. Jó hír, hogy erre van lehetőség, hiszen a legtöbb lakásbiztosítás tartalmaz földrengéskárokra vonatkozó fedezetet is. Biztosításkötés előtt mindenképpen érdemes átolvasni az adott ajánlatra vonatkozó biztosítási feltételeket, hiszen a biztosítók többnyire csak egy bizonyos erősség felett térítik meg a károkat. Ezzel kapcsolatban jó tudni, hogy bár legtöbben a Richter-skálát ismerjük, a biztosítók a pontosabb Európai Makroszeizmikus Skálán (EMS) határozzák meg a kártérítéshez szükséges minimális erősséget, amelyet római számokban adnak meg. Az ezzel kapcsolatos követelmény biztosítónként eltérhet, ezért ha fontosnak tartod a földrengéskárok biztosítását, érdemes azt az ajánlatot választani, ahol a legalacsonyabb erősségnél térítenek. Az Insura lakásbiztosítás kalkulátorában, az ajánlati oldalon mindegyik ajánlatnál letöltheted a biztosítási feltételeket, amelyeket átböngészve igazán tudatos döntést hozhatsz!
Mivel évente több érezhető földrengés is történik Magyarországon, nem kizárható, hogy életed során te is átélsz egy ilyen eseményt – vagy talán már túl is vagy rajta. Egy erősebb rengés esetén a legtöbb sérülést a leeső, felboruló bútorok vagy más tárgyak okozzák, ezért a legfontosabb, hogy ezek ellen védekezz. Ha ágyban fekve ér a földmozgás, egy párnával védd a fejedet, egyéb esetben pedig keress menedéket egy asztal alatt, vagy más, bútoroktól és berendezési tárgyaktól távoli helyen, például a fal mellett vagy a sarokban. Mivel ilyenkor nem kizárható az áramkimaradás, ne használd a lifteket, és ha lehet, ne hagyd el az épületet, ahol épp tartózkodsz, ugyanis számos sérülés szabadtéren, menekülés közben következik be. Miután elmúlt a veszély és épségben vagy, ellenőrizd, hogy történt-e kár az ingatlanban, és ha igen, alaposan dokumentáld ezeket fotókkal és szükség esetén videóval is. A kárszemle időpontjáig csak olyan mértékben változtass a kár helyszínén, amely a kárenyhítéshez és a további károk elkerüléséhez szükséges, és mindenképp jelentsd be a kárt a biztosítódnak a szerződésben vállalt határidőig.
A földrengéshez némiképp kapcsolódó káresemény a földcsuszamlás is, amelyet a talajerózió és a heves esőzés mellett gyakran maga a földrengés vált ki. Földcsuszamlás akkor következhet be, ha a talaj valamilyen okból elveszti természetes egyensúlyát, és a földtömeg egy lejtő vagy csúszólap mentén mozogni kezd – ez a folyamat igen nagy pusztítással járhat, a törmelék sebessége akár a 80 km/h-t is elérheti. Hazánkban több komolyabb földcsuszamlás is történt, például 1914-ben, 1965-ben és 1970-ben, mindhárom esetben egymillió köbméternél is több föld mozgott, jelentős anyagi károkat okozva. A földcsuszamlás esélye a lösszel borított területeken a legnagyobb, nem véletlen, hogy az eddig feljegyzett súlyos esetek is ilyen településeken történtek. Azoknak, akik ilyen helyen élnek (pl. Dunántúli-dombság, Mezőföld), különösen érdemes olyan lakásbiztosítást választaniuk, amelyek megfelelő fedezettel és kártérítési limitekkel rendelkeznek földcsuszamlás esetére.