Betörés: mitől függ, hogy térít-e a biztosító?

A betörés az egyik legrettegettebb lakásbiztosítási káresemény, ami nem meglepő, hiszen az anyagi károk mellett jelentős lelki megpróbáltatást jelent. Cikkünkben kibontjuk a betörés és a rablás fogalmát, összegezzük, hogy mire kell figyelni a lakásbiztosítással kapcsolatban, és adunk néhány tippet a betörés megelőzéséhez.

Mi a betörés és a rablás fogalma?

Először is tisztázzuk, mit jelent a betörés, mint káresemény: a lakásbiztosítások vonatkozásában a betörés az úgynevezett betöréses lopás káresemény fedezete alá tartozik. Ez a biztosítási esemény minden olyan károkozást magába foglal, amely során a tettes erőszakos módon (pl. az ajtó felfeszítésével vagy zártöréssel) jut be a lezárt ingatlanba vagy helyiségbe, és onnan vagyontárgya(ka)t tulajdonít el. Szintén ide számít, amikor a tettes nyitott, de magasan fekvő ablakon, nyílászárón keresztül jut be a lakásba, vagy ha olyan kulcsot használ, amelyhez lopás vagy rablás útján jutott. A rablás, mint bűncselekmény és káresemény akkor következik be, amikor a tettes a vagyontárgyak eltulajdonítása céljából erőszakot, élet vagy testi épség ellen irányuló fenyegetést alkalmaz, vagy ha az áldozatot öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba hozza. A két káresemény együtt is megvalósulhat, például, ha az áldozat tetten éri a betörőt, aki ezután erőszakot alkalmaz. Nagyon fontos, hogy ha hazaérve betörésre gyanakszol, húzódj biztonságos helyre és azonnal hívd a rendőrséget, hiszen nem tudhatod, hogy az elkövető ott tartózkodik-e még, ráadásul ha bemész a lakásba, értékes nyomokat semmisíthetsz meg.

Mikor beszélünk besurranásos lopásról?

Megesik, hogy a tolvaj a nyitva hagyott ajtón, ablakon keresztül jut be az ingatlanba, úgy, hogy közben otthon tartózkodsz – ezt nevezzük besurranásnak, amelyet a biztosítók jellemzően külön káreseményként tartanak számon. Mivel ehhez a káresethez többnyire alacsonyabb kártérítési limitek tartoznak, mint a betöréses lopáshoz, nagyon fontos, hogy akkor is ügyelj a bejárati ajtó és a garázsajtó bezárására, ha otthon vagy, és a nyitott ablakokat se hagyd őrizetlenül, főleg, ha földszinti vagy utcafrontos az ingatlan. Amennyiben a betörő úgy jut be egy nyitott ablakon vagy ajtón, hogy te nem vagy otthon, szinte biztos, hogy nem fog téríteni a biztosító, hiszen kármegelőzési kötelességed, hogy az ajtókat és ablakokat zárva tartsd. Kivételt jelenthet ez alól, ha a nyitott ablak emeleten található – biztosítónként változik, hogy ezt pontosan hány méteres magasságban határozzák meg.

Térít-e a lakásbiztosítás betörés esetén?

A lakásbiztosítások, ha az ingatlanra és ingóságokra is megkötötték, jellemzően legalább alapszintű fedezetet biztosítanak a betöréskárokra, azonban itt is igaz, hogy nem mindegy, melyik ajánlatot választod, és mennyire vagy alapos a biztosításkötés során. Ha lakásbiztosítást kötsz, ne ár, hanem az ingatlanod alapján válassz: gondold át, milyen vagyontárgyakkal rendelkezel, és mennyibe kerülne, ha újra be kellene szerezned ezeket. Fordíts különös gondot a nagy értékű berendezésekre, az ékszerekre és a műtárgyakra, ugyanis ezeket jellemzően külön fedezettel kell védened. A biztosítás megkötése előtt ellenőrizd, hogy a biztosító milyen betörésvédelmi berendezésekhez és feltételekhez köti a kártérítést, és gondoskodj ezeknek a betartásáról. Általánosságban elmondható, hogy a magasabb szintű (pl. prémium) lakásbiztosítások magasabb kártérítési összegekkel rendelkeznek, de ugyanilyen fontos, hogy mennyire széles körű a fedezetek köre. Egyes lakásbiztosítások például megtéríthetik az ellopott készpénzt, vagy annak egy részét, a más tulajdonába tartozó (pl. kölcsönkapott) vagyontárgyak értékét, vagy akár a vállalkozásodhoz tartozó vagyontárgyak értékét.

Mire kell figyelnem, hogy térítsen a biztosító?

Ahhoz, hogy betörés esetén megkapd a kártérítést, számos dologra kell odafigyelned. Ha betörés történt, mindenképp értesítsd a rendőrséget, ugyanis a tőlük kapott jegyzőkönyv feltétele a kárrendezésnek. Ugyanilyen fontos, hogy a szerződésben szereplő határidőn belül – ez általában 2 munkanapot jelent – bejelentsd a kárt a biztosítónak, és minden szükséges dokumentumot a rendelkezésükre bocsáss. Mivel biztosítottként kárenyhítési kötelezettséged van, mindenképpen egyeztess a biztosítóval, hogy a szemle időpontjáig milyen mértékben módosíthatsz a helyszínen – feltört zár esetén például szinte biztos, hogy a helyszínelést követően szükség lesz zárcserére, betört ablak vagy erkélyajtó esetén pedig az üvegezésről kell gondoskodni, amelynek költségét később megtérítheti a biztosító. Hasznos, ha az értékeidről kapott számlákat lefényképezed vagy beszkenneled, és feltöltöd egy felhőtárhelyre, így ugyanis könnyebb és gyorsabb lehet a kárrendezési folyamat. Biztosítótól függ, hogy szükséges-e számlát vagy nyugtát bemutatni az ellopott ingóságokról, mindenesetre amit csak lehet, célszerű megtartani, és mindig legyen a tárhelyeden néhány fotó a lakásban található ingóságaidról. A szerződési feltételben meghatározott határidőn belül, előre egyeztetett időpontban sor kerül a kárszemlére is – ne feledd, hogy jogodban áll elolvasni az itt készült szakértői jegyzőkönyvet, ezért bátran élj a lehetőséggel, és ha szükséges, javasold a leírtak kiegészítését.

Akár a záron és az alulbiztosítottságon is elcsúszhat a kártérítés

Ne feledd, hogy a biztosítók bizonyos betörésvédelmi szinteket határoznak meg, és ezekhez kötik a kártérítés mértékét. Nem mindegy tehát, hogy milyen ajtóval, zárral, ablaküveggel rendelkezik az ingatlan, van-e rács vagy üvegfólia az ablakokon és erkélyajtókon, milyen állapotú és magasságú a kerítés, valamint rendelkezel-e riasztóval, és ha igen, milyen típusúval. Mivel ezek kapcsán könnyedén érhetnek kellemetlen meglepetések, a betörésvédelmi követelményeket mindig ellenőrizd biztosításkötés előtt, és győződj meg arról, hogy otthonod milyen védelmi szinttel rendelkezik. A kártérítéssel kapcsolatban szintén fontos, hogy ügyelsz-e a lakásbiztosításod naprakészen tartására: ha például legalább 2 éve nem aktualizáltad a szerződésedet, vagy nagy értékű berendezéseket szereztél be (pl. TV, számítógép, klíma), fennállhat az alulbiztosítottság veszélye, amely szintén csökkenti a kártérítés mértékét. Ne feledkezz meg az otthonodnak és vagyontárgyaidnak megfelelő kiegészítő biztosításokról sem, hiszen hiába rendelkezel kiemelt értékű vagyontárgyakkal vagy régiségekkel, biztosítási fedezet hiányában nem számíthatsz kártérítésre.

Mit tehetek a betörések elkerüléséért?

A betöréseket legegyszerűbben úgy kerülheted el, hogy a lehető legmagasabb mechanikai védelemmel szereled fel az otthonodat: társasházi lakás esetén biztonsági ajtó és zárbetét, riasztó, valamint biztonságos nyílászárók segíthetnek elkerülni a károkat, családi ház esetén pedig egy magasabb kerítés is megnehezítheti a betörők dolgát. Persze nem elég, ha megfelelő védelemmel rendelkezel, fontos, hogy használd is azokat: ha elmész otthonról, mindig kapcsold be a riasztót, csukd be a nyílászárókat, és használd az összes zárat. A különböző okos ajtó- és ablaknyitás-érzékelők, valamint mozgásérzékelő kamerák szintén jó szolgálatot tehetnek, ezek ugyanis telefonos értesítésben jelzik számodra, ha távollétedben gyanús tevékenységet észlelnek. Emellett természetesen közös érdek, hogy jó kapcsolatot ápolj a szomszédaiddal, ugyanis hatalmas segítség lehet, ha például nyaralás alatt a szomszédod kiüríti a postaládádat, és sokkal nyugodtabban utazhatsz, ha tudod, hogy van valaki, aki időnként ránéz a lakásra.