Viharkárok: 5 érdekesség az időjárási káreseményekről

A viharkár a leggyakoribb káresemények közé tartozik, így nagy eséllyel te is belefutottál már egy beázásba, jégkárba vagy villámkárba. Cikkünkben összeszedtünk néhány érdekességet a viharkárokról, így például megtudhatod, hogy hova csap a villám, mit jelent a villámcsapás másodlagos hatása, és mennyit fizettek átlagosan a biztosítók a tavalyi viharszezonban.

Hova csap a villám, és mennyi az esélye, hogy belém csap?

Gyakran hallhatjuk, hogy a villám egy adott területnek mindig a legmagasabb pontjába csap be, amely csak részben igaz: bár valóban nagyobb az esélye annak, hogy a villám egy toronyházba vagy egy magas fába csap be, erre nincs garancia. A villámcsapás vízen, sík területen, de még a nyitott ablakon keresztül is bekövetkezhet, ezért nagyon fontos, hogy betartsd a legfontosabb szabályokat, és heves zivatar esetén lehetőleg ne tartózkodj a szabadban, az ablakokat pedig csukd be. Ha mégis kint ér a vihar, és nincs lehetőséged fedett helyre vagy autóba húzódni, igyekezz kiválasztani egy olyan helyet, ami kellően távol van fáktól, villanyoszlopoktól és kilátóktól. Annak az esélye, hogy életünk során egyszer belénk csap a villám, körülbelül 1 a 15 ezerhez, azonban ez természetesen függ a lakóhelytől és az életmódtól – értelemszerűen nagyobb a veszély azoknál, akik sokat túráznak viharszezonban. Bár a villámcsapás esélye önmagában is alacsony, jó tudni, hogy a villámcsapás áldozatainak 90%-a túléli a kellemetlen találkozást.

A villámcsapás másodlagos hatása is károkat okozhat

Bár sokan csak a közvetlen villámcsapást gondolják villámkárnak, valójában hasonló mértékű károkat okozhat a villámcsapás úgynevezett másodlagos vagy indukciós hatása. Ez akkor következhet be, ha a villámcsapás egy épület közelében történik, az okozott túlfeszültség pedig kárt okoz az épület elektromos berendezéseiben. A másodlagos károk ellen legegyszerűbben túlfeszültségvédő hosszabbítókkal védekezhetsz, valamint azzal, hogy zivatar előtt kihúzod elektromos eszközeidet a hálózati csatlakozóból – mivel utóbbi megvalósítása nehézkes, bizonyos eszközök esetén pedig egyenesen lehetetlen, érdemes beszerezni a hálózati elosztókat, amelyek megvédik a TV-det, hűtődet, vagy laptopodat a túlfeszültségtől.

Mennyit fizet a biztosító viharkárra?

A MABISZ adatai szerint a 2022-es viharszezonban összesen 63 ezer kárbejelentés történt, az átlagos kártérítési összeg pedig 120 ezer forint volt. Ennél is riasztóbb azonban, hogy napjainkban már nem korlátozódnak a viharszezonra a legnagyobb kárkifizetések: tavaly és idén is több milliárdos károkat okoztak a téli szélviharok, amelyekre az elkövetkező években is számítanunk kell. Emiatt nagyon fontos, hogy rendelkezz érvényes lakásbiztosítással, azonban a kártérítés mértéke függ a biztosítási összegtől és a kár típusától is. Számos esetben előfordul, hogy a 2-3 éve, vagy még régebben megkötött lakásbiztosításokat a szerződők változatlan formában hagyják érvényben, azonban ezek az otthonok alulbiztosítottak lehetnek. Emiatt nemcsak arra kell figyelned, hogy rendelkezz lakásbiztosítással, de arra is, hogy a 2 évnél régebbi szerződésedet ellenőrizd és szükség esetén aktualizáld, vagy ha találsz kedvezőbb ajánlatot, az évforduló előtt biztosítót válts.

A legtöbb lakásbiztosítás tartalmaz viharkár biztosítást, de nem mindegy, melyiket választod

Az elemi károk, amelyek csoportjába a viharkárok is tartoznak, szerencsére a legtöbb lakásbiztosítási alapcsomagban szerepelnek, azonban fontos, hogy tudatosan dönts, és több ajánlatot is összehasonlíts, mielőtt megkötöd a biztosítást. A pontosan megadott biztosítási összegek mellett ügyelj az egyes kiegészítő fedezetekre is, amelyekkel átfogó védelmet teremthetsz otthonodnak attól függően, hogy mire van szükséged. Egy kilencedik emeleti panellakásnak például teljesen más igényei vannak, mint egy kertes háznak, ezért mindig gondold át, hogy pontosan milyen károk fordulhatnak elő az otthonodban, és milyen mértékű anyagi kár érne, ha ezek bekövetkeznének. Viharkár esetén is hasznosak lehetnek a különböző kényelmi szolgáltatások, mint az online kárfelmérés és kapcsolattartás, hiszen így sokkal gördülékenyebb a kárrendezés folyamata, és hamarabb is juthatsz kártérítéshez.

Hogyan zajlik a viharkár bejelentése?

A lakásbiztosítás károkat a szerződésben foglalt határidőn belül kell bejelentened, amely jellemzően az észleléstől számított 2 nap. A kárbejelentést telefonon és online is megteheted, amelyhez szükséged lesz a kötvényszámra vagy szerződésazonosítóra, valamint fotókra a kár helyszínéről, lehetőleg több szögből dokumentálva. Ne feledd, hogy a kár helyszínén a kárszemle időpontjáig csak olyan mértékben változtathatsz, amely a további károk elkerüléséhez vagy enyhítéséhez szükséges. A kárbejelentést követően megkezdődik a kárrendezés, amelynek folyamata függ a kárbejelentés pontosságától és a kár mértékétől. Amennyiben részletesen összefoglaltad a kárt, csatoltad a szükséges fotókat, és a kárösszeg alacsonyabb, a biztosító többnyire néhány napon belül utalja a kártérítést, azonban az is elképzelhető, hogy egy kárszakértővel telefonon pontosítanod kell a részleteket. Nagyobb értékű károk esetén jellemzően kárszemlére is sor kerül, amely során megtörténik a kárösszeg becslése, és egyeztetni tudod a további lépéseket. Ezt követően a kártérítés kifizetésével zárul a kárrendezés – ilyen esetekben felbecsülhetetlen a lakásbiztosítás jelentősége, ezért ha még nem tetted, minél hamarabb tudd biztonságban otthonodat egy körültekintően kiválasztott biztosítással!