Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépése előtt ha egy biztosítási érdekre több szerződést is kötött a szerződő, automatikusan az első megkötött szerződés maradt érvényben, a továbbiak pedig érvénytelennek számítottak. Azóta sokat finomodtak a szabályok: bár a többszörös biztosítás tilalma továbbra is létező fogalom, ma már szinte kizárólag a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra érvényes. A többi biztosításra, többek között a vagyonbiztosításokra is a káronszerzés tilalma, valamint a túlbiztosítás tilalma érvényesül, így a lakásbiztosítások tekintetében is ez az irányadó – nézzük, mit jelentenek pontosan ezek a fogalmak!
Bár számos kontextusban együtt említik a többszörös- illetve a túlbiztosítást, valójában a két fogalom nem ugyanazt jelenti. A többszörös biztosítás során ugyanazt a biztosítási érdeket több különböző szerződés is fedezi, ilyen, amikor az otthonodra két azonos fedezettel rendelkező lakásbiztosítást kötsz. Ezzel szemben a túlbiztosítás akár egyetlen szerződés esetén is érvénybe léphet, ha a biztosítási összeg magasabb, mint az adott ingatlan újjáépítési, vagy az ingóság újrabeszerzési értéke. Jó, ha tudod, hogy hiába van lehetőséged akármilyen magas biztosítási összeggel szerződést kötni, a biztosító csak az újjáépítési vagy újrabeszerzési értéken téríthet. Ehhez kapcsolódik a káronszerzés tilalma, amely kimondja, hogy a károsult az adott kár kapcsán nem juthat anyagi előnyhöz – a biztosítónak olyan mértékben kell helyt állnia, mintha a káresemény meg sem történt volna.
Bár a többszörös biztosítás esete egyértelműnek tűnhet, vannak helyzetek, amikor nem ilyen egyszerű megállapítani. Például ha egy albérletben a bérbeadó már rendelkezik lakásbiztosítással az ingatlanra, te pedig az ingóságokra kötsz saját biztosítást, az még nem minősül többszörös biztosításnak, hiszen a két szerződés fedezete nem azonos. Amennyiben viszont társasházi lakásban élsz, és a közös társasházbiztosítás vonatkozik a lakásodra is, az emellé kötött teljes körű lakásbiztosítás esetén már fennállhat a többszörös biztosítás. Természetesen mivel ezt szabadon megteheted, nem kell aggódnod a következmények miatt, viszont tisztában kell lenned a vonatkozó szabályokkal.
Amennyiben több lakásbiztosítási szerződéssel is rendelkezel, csak tőled függ, hogy melyik szerződés terhére jelented be a kárt – akár mindegyik biztosítódnak is bejelentheted. Tudnod kell azonban, hogy a kárrendezés során egyebek mellett nyilatkoznod kell a többszörös biztosításról is, ugyanis ekkor a biztosítók megosztják egymás között a kárösszeget. Emiatt hasonló helyzetben érdemes annak a szerződésnek a terhére bejelenteni a kárt, amely az adott káreseményre magasabb kártérítést nyújt, így hosszas ügyintézést spórolhatsz meg magadnak.
Röviden: nem. Persze vannak olyan, egyedi esetek, amikor elkerülhetetlen. Ha például a közös társasházi biztosítás nem fedezi teljes mértékben az igényeidet, megeshet, hogy egy második szerződéssel biztosítod be magad, és osztott tulajdon esetén is előfordulhat ilyesmi. Bár ezekben a helyzetekben hasznos lehet a saját lakásbiztosítás, minden egyéb esetben csak a költségeidet és a vonatkozó adminisztrációt növeli meg, ha több szerződéssel rendelkezel. Mivel egy káresemény esetén csak egy kártérítés jár, hiába van több azonos biztosításod, ugyanazt a kárösszeget fogod megkapni, mintha azt egy szerződés terhére jelentetted volna be. Emiatt praktikusabb, ha egy lakásbiztosítási szerződésed van, az viszont pontos, aktuális biztosítási összegekkel és minden olyan kiegészítő fedezettel rendelkezik, amelyre neked és az ingatlanodnak szüksége van. Ehhez fontos, hogy több ajánlatot is összehasonlíts, amelyben nagy segítségedre lehet az INSURA lakásbiztosítás kalkulátora – dönts tudatosan, és válassz olyan lakásbiztosítást, amely a legszélesebb körű védelmet nyújtja!