Mikor nem fizet a lakásbiztosítás? A mentesülés és kizárás esetei - 4.

Mentesülés és kizárás: mi a különbség?

Ha megnézed egy lakásbiztosítás szerződési feltételeit, egyaránt megtalálod benne a mentesülés és a kizárás egyes eseteit. Bár ez a kettő meglehetősen hasonló fogalom, mégsem ugyanazt jelentik: a mentesülés jelentése, hogy bár a biztosítási esemény (tehát egy káresemény, amelyre szerződés szerint térítene a biztosító) bekövetkezik, bizonyos körülmények fennállása esetén a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.

Ezzel szemben a kizárások – ahogy az a nevéből is kiderül – eleve kizárnak bizonyos káreseményeket a szerződésből, így ezek fennállása esetén nem is beszélhetünk biztosítási eseményről. Fontos különbség, hogy míg a mentesülések többnyire a biztosított magatartásán alapulnak, a kizárások jellemzően külső körülményekre vonatkoznak.

Milyen esetekben mentesül a biztosító a kár kifizetése alól?

Lakásbiztosítás esetén a biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól, ha a kárt bizonyíthatóan jogellenesen, szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozta a biztosított, a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója, vagy olyan személy, aki a biztosított vagyontárgy kezelésére volt jogosult (pl. alkalmazott). A szándékos károkozás vagy a fiktív károk bejelentése biztosítási csalásnak minősül, amely esetén nemcsak kártérítésre nem számíthatsz, de akár eljárást is indíthat a biztosító, amelynek eredménye akár börtönbüntetés is lehet.

Szintén nem fizet a biztosító, ha a biztosított nem tartotta be a kármegelőzési, kárenyhítési vagy kárbejelentési kötelezettséget, tehát ha nem jelentette be időben a kárt, vagy olyan mértékben elhanyagolta az épület vagy ingóság állapotát, hogy az közrejátszott a kár kialakulásában. Ugyancsak érdemes odafigyelni a lényeges körülmények változásának bejelentésére, ugyanis ennek elmaradását is büntetheti a biztosító azzal, hogy nem fizeti ki a kapcsolódó kárt – ilyen lehet egy komolyabb felújítás, átépítés vagy ráépítés, de akár az is, ha az ingatlanban élők száma megváltozik.

Mi minősül súlyos gondatlanságnak a lakásbiztosítás vonatkozásában?

Fontos tisztázni, hogy a biztosítás szempontjából mi minősülhet súlyos gondatlanságnak. Bár egyes biztosítók ezt nem részletezik külön, általában a következő esetekben merülhet fel a súlyos gondatlanság fogalma:

• Ha a súlyos gondatlan magatartás tényét bíróság vagy más hatóság megállapította
• Ha a biztosított a károkozás időpontjában ittas vagy bódult volt, és az közrejátszott a kár kialakulásában
• Ha a kár a biztosított olyan tevékenysége kapcsán keletkezett, amely szakértelmet vagy engedélyt igényelt volna (pl. villanyszerelési munkálatok)
• Ha a kár a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettség súlyos megsértésével hozható összefüggésbe (pl. súlyosan elhanyagolt állapotú kazán vagy épületelemek)

Fontos tudni, hogy a súlyos gondatlanság tényét a biztosítónak minden esetben bizonyítania kell, azonban a biztosítottnak az ezzel kapcsolatos eljárás során a biztosító rendelkezésére kell bocsátania minden szükséges dokumentumot vagy információt.

Melyek az általános kizárások lakásbiztosítás esetén?

A kizárások listája szintén eltérhet az egyes biztosítóknál, így most fókuszáljunk azokra a tényezőkre, amelyek minden biztosítónál a kizárások közé tartoznak. Minden olyan káreseményt ide sorolhatunk, amely harci- vagy terrorcselekményekkel és/vagy háborús eseményekkel hozható összefüggésbe, de ide tartoznak a felkelés, lázadás, zavargás, sztrájk, vagy hasonló események kapcsán keletkezett károk is. Szintén az általános kizárások közé tartoznak a felszabaduló nukleáris energia károsító hatása miatt bekövetkezett, valamint a fegyverek, lőszerek, bombák és lövedékek okozta károk.

Egyes biztosítók korlátozzák fedezetüket az épület használata alapján: a kizárások közé tartozhat például a szálláshelyként használt ingatlan, a kizárólag vállalkozás céljára használt ingatlan, valamint azok az ingatlanok, amelyek egy részében (pl. műhely vagy iroda) bizonyos tevékenységeket végeznek (pl. fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolása és használata, faipari tevékenységek stb.). Emiatt nagyon fontos, hogy ha az ingatlant nem kizárólag lakás célra használod – vagy akár céged székhelye az otthonodba van bejegyezve – alaposan olvasd át a biztosítási feltételeket, és ellenőrizd, hogy az adott tevékenységre vonatkoznak-e kizárások vagy korlátozások.