Gépjármű üzembentartói szerződés: mikor szükséges?

Milyen esetekben történhet üzembentartó váltás?

Üzembentartó váltásra sok esetben családon belül vagy céges autó esetén kerül sor: ebben az esetben a jármű tulajdonosa megtartja a tulajdonjogot, de az üzembentartói jogokat – ingyenesen vagy egy pénzösszeg fejében – átruházza valaki másra. Ez akkor jöhet jól, ha a szülő átírná a járművet a gyermekére, de bizonyos jogokat (például a jármű eladásának jogát) szeretne megtartani, céges jármű esetén pedig akkor jellemző, amikor a munkavállaló magánhasználatra is megkapja a járművet. Ebben az esetben az új üzembentartó feladata a kötelező biztosítás megkötése és érvényben tartása, valamint a gépjárműadó fizetése, ezért erre családon belül is érdemes odafigyelni.

Ezért fontos a megfelelő gépjármű üzembentartói szerződés

Ha üzembentartó váltásra kerül sor, nagyon fontos, hogy azt egy megfelelő üzembentartói szerződéssel hitelesíteni kell, hiszen az új üzembentartót fel kell vinni a központi nyilvántartásba és új forgalmi engedélyre lesz szükség, amelyre csak a kormányhivatalokban van lehetőség. Emellett egy megfelelően kitöltött üzembentartói szerződés tisztázza az ügylet pontos dátumát, ezért parkolási vagy egyéb bírság esetén, valamint a biztosítások kapcsán egyértelmű lesz, hogy ki a felelős.

Az üzembentartói szerződést négy példányban kell elkészíteni, és az adásvételi vagy ajándékozási szerződéshez hasonlóan teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, tehát két tanú vagy ügyvéd hitelesítése szükséges az érvényességéhez. Az üzembentartói jog vagyoni értékű jognak minősül, ezért annak átadása történhet ingyenesen vagy pénzért, ezt is jelölni kell a szerződésben – emellett pedig természetesen mindkét fél, valamint a jármű adataira is szükség lesz.

Mi történik a szerződés aláírása után?

Ha minden szükséges adat és tanú rendelkezésre áll, sor kerülhet a szerződés aláírására, amelynek időpontját érdemes óra, perc pontossággal feltüntetni a szerződésen. Ezt követően az előző üzembentartó a szerződéssel már felmondhatja a kötelező biztosítását, az új üzembentartónak pedig a szerződésben feltüntetett naptól kell érvényes biztosítással rendelkeznie – ezt az okmányirodai ügyintézés során ellenőrizni fogják.

A gépjárműadó fizetése az aktuális évben azt terheli, aki az év első napján a jármű üzembentartója volt, ezért az új üzembentartónak általában a következő évtől kell ezzel az összeggel számolnia. Az üzembentartó változást a tulajdonosnak kell bejelentenie egy kormányablakban vagy okmányirodában, azonban mivel az új üzembentartónak is keletkezhet költsége az ügyben, célszerű, ha mindketten megjelennek – erre a szerződés aláírásától számított 15 nap áll rendelkezésre.  

Kölcsönadási és üzembentartói szerződés: mi a különbség?

Főleg rokonok és ismerősök között merülhet fel, hogy valóban szükség van-e az üzembentartó váltásra, nem elég-e egy egyszerű kölcsönadást lepapírozni. Fontos különbség, hogy míg az üzembentartó váltással a tulajdonjogot leszámítva gyakorlatilag más nevére kerül az autó, kölcsönadás esetén továbbra is a jármű tulajdonosa fizeti a kötelezőt és a gépjárműadót.

Ha a kölcsönbe vevő kárt okoz a járművel vagy megbírságolják, elviekben a kölcsönadási szerződés garantálja, hogy ő tartozik anyagi felelősséggel ezekért, azonban ha az illető nem együttműködő, csak polgári peres úton érvényesíthető a kárigény, ez pedig hosszadalmas, költséges folyamat. Összességében tehát ha nem csak egy-két napról van szó, hanem tartósan átengednéd valakinek a jármű használati jogát, egyértelműen az üzembentartó váltás a jó megoldás.