Ráfutásos balesetek: kinek a biztosítója fizet?

Mit jelent a ráfutásos baleset?

A közlekedési balesetek listáján minden évben előkelő helyezést érnek el a ráfutásos, más néven utoléréses balesetek. Erről akkor beszélhetünk, ha egy jármű hirtelen fékezése miatt egymásba szaladnak az egymás után haladó járművek – ez extrém esetben akár egy teljes kocsisort is érinthet. Sajnos ezeknek a baleseteknek a száma évről évre nő, ami annak a jele, hogy a megfelelő követési távolság tartása egyre jobban kiszorul a közlekedési kultúrából – nem véletlen, hogy az új KRESZ várhatóan már ezt is szigorúan szabályozni fogja.

Szintén egyre gyakoribb jelenség a büntetőfékezés, amely során egy autós hirtelen, szándékos fékezéssel zavarja meg a mögötte haladós autós és a közlekedés biztonságát – ebből fakadóan szintén előfordulhatnak ráfutásos balesetek. A büntetőfékezés hazánkban a közúti veszélyeztetés kategóriájába tartozik, amely bűncselekmény: személyi sérülés nélkül 3 évig, súlyos sérülés esetén akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Az optimális követési távolság sok tényezőtől függ

A jelenleg hatályos KRESZ meglehetősen homályosan fogalmaz a követési távolságról: azt mondja ki, hogy az előttünk haladó jármű mögött olyan távolságot kell tartani, amely akkor is lehetővé teszi a biztonságos megállást, ha az előttünk haladó hirtelen fékez. Ha megnézünk egy átlagos városi forgalmat, látni fogjuk, hogy a gyakorlatban ez sajnos ritkán valósul meg, pedig a megfelelő követési távolság tartásával évente több ezer közlekedési baleset lenne elkerülhető.

Az optimális követési távolság számos tényezőtől függően változik: rossz látási viszonyok között, kedvezőtlen időjárási helyzetben (pl. esős, havas utak), valamint magasabb sebesség esetén növelni kell a követési távolságot. Egy átlagos sofőr kb. 0,7-1,5 másodperc alatt tud reagálni az előtte lévő jármű vészfékezése esetén, azonban a reakcióidő is változhat például életkorral, valamint aktuális egészségügyi állapot, kipihentség, vagy akár időjárási frontok függvényében.

Két másodperces szabály és relatív gyorshajtás: fontosak a körülmények

Számos országban elterjedt az úgynevezett „két másodperces szabály” a követési távolság meghatározásához: eszerint 130 km/h sebességnél kb. 72, 90 km/h sebességnél pedig 50 méter az ideális követési távolság, ekkor ugyanis a sofőrnek 2 másodperce van arra, hogy biztonságosan megálljon. Ez azonban csak jó időjárási és látási viszonyok esetén érvényes, és kizárólag akkor, ha a szemedet folyamatosan az úton tartod – elég csak rápillantani a telefonod kijelzőjére vagy a műszerfalra, és máris értékes másodperceket veszítesz.

Ehhez kapcsolódik a relatív gyorshajtás fogalma: a megszabott sebességkorlátozások ugyanis csak ideális vezetési körülmények között érvényesek, tehát nappal, jó látási viszonyok között, és száraz aszfalton. Nagyon fontos, hogy ne a sebességkorlátozás, hanem az útviszonyok alapján határozd meg a haladási sebességet, ugyanis ellenkező esetben szintén könnyen lehet ráfutásos, vagy akár súlyosabb közlekedési baleset a vége.

A ráfutásos balesetek felelőssége: kinek a biztosítója fizet?

A ráfutásos balesetek felelősségi kérdése nem mindig egyszerű, főleg, ha a balesetnek kettőnél több résztvevője van. Az az autós tekinthető felelősnek a ráfutásos baleset keletkezésében, aki nem tartott megfelelő követési távolságot – ha ezt mindkét autós elmulasztotta, akkor megosztva kell viselniük a kárt. Az is megeshet, hogy az előtted és a mögötted haladók hibájából történik a baj, és pont a te autód látja ennek kárát – ebben az esetben a két vétkes jármű kötelező biztosítása megosztva fogja rendezni a te károdat. Ennek a bizonyítása azonban nem egyszerű, ezért ha nem teljesen egyértelmű a helyzet, feltétlenül hívj rendőrt, és ha voltak tanúk, érdemes a tanúvallomásokra is támaszkodni.

A kárrendezés során a kárszakértő a rendőrségi jegyzőkönyv és a járművek sérülései alapján rekonstruálja a baleset körülményeit. Ekkor a követési távolság tartása mellett a jármű műszaki állapotát is vizsgálhatják: egy rossz minőségű, kopott, vagy évszaknak nem megfelelő gumiabroncs például közvetlenül is okozhat ráfutásos balesetet.

Mit tegyek, ha utoléréses balesetben vettem részt? 

Akár vétlenként veszel részt egy ráfutásos balesetben, akár te vagy az a fél, aki nem tartott megfelelő követési távolságot, nagyon fontos, hogy tudd, mit kell tenned az adott helyzetben. Mivel ilyen balesetekre jellemzően sűrű forgalomban kerül sor, a járművet csak láthatósági mellényben hagyd el (ebből kötelező utasonként egyet a járműben tartani), és csak akkor, ha az biztonságos – mivel ez forgalomban ritkán valósul meg, érdemes inkább rendőrt hívni, a hatóságok ugyanis nemcsak a helyszín biztosításában segítenek, de a tőlük kapott jegyzőkönyvvel a kárrendezés is egyszerűbb lehet. Szintén rendőrt kell hívni, ha a felelősség kérdése vitatott, vagy a balesetnek kettőnél több résztvevője, esetleg sérültje van.

Tömeges koccanáskor akár hónapok, esetleg évek is eltelhetnek, mire sikerül megállapítani a felelős vagy felelősök személyét, ami nem kis terhet ró a vétlen autósokra – főleg, ha a kár nagyobb. Ebben az esetben, ha rendelkezel saját CASCO-val, arra is érvényesítheted a kárt, a CASCO szerződésedet kezelő biztosító pedig később behajtja a kárösszeget, amint kiderült a károkozó személye.