Vadkár biztosítás: CASCO nélkül magadra maradsz

Ősszel drasztikusan megnő a vadkárok száma

Hazánkban évente több ezer vadgázolás történik: a leggyakrabban elütött vad az őz, azonban 2022-ben 900 gímszarvas, 400 vaddisznó és közel 300 dámszarvas is gázolás áldozata lett. Tavasszal és az augusztus végén-szeptember elején kezdődő szarvasbőgés időszakában különösen megemelkedik a veszélyes helyzetek száma, ezért ekkor különös körültekintéssel kell közlekedniük az autósoknak. Egy vaddal való ütközés még alacsonyabb sebesség mellett is jelentős károkat okozhat egy gépjárműben, nem ritka a gazdasági totálkár sem: a leggyakoribbak a lökhárító leszakadása, a fényszórók és a szélvédők törése, valamint a motor vagy annak gyűrődési zónáinak sérülése. Ezeknek a károknak a javítása a jármű típusától és korától függően többszázezrestől a többmilliós kiadásig is terjedhet. Egy tavaly életbe lépett törvénymódosítás ráadásul elviekben tovább nehezítette a vadgázolás során megsérült járművek kártérítését, ezért nagyon fontos, hogy rendelkezz megfelelő biztosítással vadkár esetére, és a kiemelt szezonokban fordíts kiemelt figyelmet a káresetek elkerülésére.

Hogyan kerülhetem el a vadgázolást?

Egy őz, szarvas vagy vaddisznó nemcsak a járművekben okozhat kárt, de akár a sofőr vagy utasaik életét is veszélyeztetheti, arról nem is beszélve, hogy elhullásuk óriási kárt jelent a vadállományban. Emiatt és a kárrendezéssel járó kellemetlenségek miatt is érdemes a kármegelőzésre helyezni a hangsúlyt: a vadveszélyre figyelmeztető táblákkal jelölt útszakaszokon feltétlenül csökkentsd a sebességet, főleg sötétedés után és a hajnali órákban. A szarvasbőgés időszakában az állatok viselkedése kiszámíthatatlan, a szarvasok veszélyérzete csökken, ezért a velük való találkozás könnyedén átcsaphat egy életveszélyes helyzetbe.

Erdős, fás, bokros útszakaszokon vadveszélyt jelző tábla nélkül is érdemes csökkenteni a sebességet és megnövelni a követési távolságot (hiszen az előtted haladó is vészfékezésre kényszerülhet), szembejövő forgalom nélkül pedig nyugodtan használd a távolsági fényszórót, amely segíti a vadak felismerését. Ha állatot látsz az út mentén, semmiképp se kezdj el villogni rá, ugyanis ettől szinte „lefagynak” – az óvatos dudálás, kiabálás célravezető lehet, közben pedig vészvillogóval jelezd a mögötted haladónak, hogy akadály miatt lassítasz. Az állatot ne közelítsd meg túlságosan, hiszen megijedhet és felugorhat, ami szintén balesethez vezethet – inkább megfelelő távolságból várd meg, amíg továbbhalad. Ne feledd, hogy a vadak gyakran csoportban közlekednek, ezért ha egy megjelenik, többre is számítanod kell.

Mi a teendő, ha megtörtént a baj?

Sajnos előfordulhat, hogy már túl későn észleled a közeledő vadat, és nem elkerülhető az ütközés. Nagyon fontos, hogy bár ösztönös reakció lehet a kormány elrántása, ez jellemzően nagyobb kockázattal jár, mint a vad elgázolása, ezért ha már látod, hogy nem tudod kikerülni az állatot, vészfékezz, dudálj, de maradj a sávodban. Ha megtörtént a gázolás, helyezd ki az elakadásjelző háromszöget, kapcsold be a vészvillogót, és semmiképp se közelítsd meg az állatot, ugyanis ha az még életben van, súlyos sérüléseket okozhat. Ha biztonságos helyre húzódtál, hívd a rendőrséget, akik értesíteni fogják az illetékes vadásztársaságot. Személyi sérülés esetén természetesen a mentőket is értesítened kell, szivárgó üzemanyag vagy egyéb veszély esetén pedig a tűzoltókat is érdemes hívni, bár a segélyhívó központ jellemzően minden illetékes hatóságot bevon szükség esetén. Ha biztonságosan meg tudod tenni, érdemes fotókkal dokumentálni a járművet és a helyszínt, ugyanis erre szükséged lesz a kárbejelentéshez.

Miben változtak a vadgázolással kapcsolatos jogszabályok?

2023 nyarán nagy port kavart az új vadászati törvény életbe lépése, amely alapján csökkent a vadásztársaságok felelőssége vaddal való ütközés esetén – a gyakorlatban azonban már a törvénymódosítás előtt is meglehetősen ritka volt, hogy egy jármű üzembentartója be tudta hajtani a kárösszeget a vadásztársaságon. A vaddal való ütközések ugyanis a bírói gyakorlatban egy speciális esetnek, úgynevezett „veszélyes üzemek találkozásának” minősülnek. Ebben az esetben, ha a káresemény bekövetkezése egyik félnek sem róható fel, mindkét fél viseli a saját kárát, így az autó üzembentartója fizeti a javíttatást, a vadásztársaság pedig viseli az állat elhullásával járó költségeket, amely több millió forintra is rúghat.

Ez a törvénymódosítással sem változott, azonban más a helyzet, ha a baleset keletkezése valamelyik félnek bizonyítottan felróható. Ilyen, ha sofőrként nem vetted figyelembe a vadveszélyre figyelmeztető táblát, valamint túl magas sebességgel vagy ittasan közlekedtél. A vadásztársaságok vonatkozásában ilyen lehet, ha a vad azért került az útra, mert a vadász arra terelte vagy űzte, valamint ha a táplálékát az úthoz közel helyezte el – sajnos utóbbit bizonyítani is kell, ezért a gyakorlatban ritka és hosszadalmas folyamat a kárigény érvényesítése.

CASCO vadkárra: így válassz megfelelő védelmet járművednek

A fentiekből az is kiderül, hogy ha nem rendelkezel vadkárra is kiterjedő gépjárműbiztosítással, szinte biztos, hogy magadnak kell előteremtened a javítás vagy egy új jármű árát. A legjobb megoldás erre egy olyan, teljes körű CASCO, amely kiterjed a vadkárokra is – az INSURA CASCO kalkulátorában az eredmény oldalon érdemes átolvasni a kiszemelt biztosítás pontos feltételeit, amit a „Feltétel és terméktájékoztató” lehetőségnél találsz meg. A vadkárok kártérítése függ a választott önrésztől is: minél alacsonyabb az önrész, annál magasabb lesz a kártérítésed, ezért érdemes nemcsak az éves díjat, de az önrész mértékét is figyelembe venni. Vadgázoláskor a biztosítók többnyire előírják a rendőrség és a vadásztársaság értesítését, ezért erről mindig gondoskodj baleset esetén. Ha a teljes körű CASCO valamilyen okból – például a gépjármű kora miatt – nem megfelelő a számodra, vadkár kiegészítő biztosítással készülhetsz fel a hasonló káresetekre.

Kinek érdemes különösen vadkár biztosítást kötnie?

Bár a vadgázolás veszélye gyakorlatilag minden autóst érint, vannak bizonyos helyek és helyzetek, amikor különösen érdemes felkészülni a vadkárokra. Statisztikák szerint vadgázolás szempontjából a középső országrész a legbiztonságosabb, a legnagyobb rizikó pedig az ország délnyugati megyéiben tapasztalható. A legtöbb szarvasgázolás Baranya, Zala, Veszprém és Nógrád megyében történik, ezért azoknak, akik itt élnek vagy rendszeresen megfordulnak erre, mindenképpen érdemes vadkár biztosítást kötniük. Emellett mindenkinek érdemes elgondolkodnia rajta, aki gyakran közlekedik alacsonyabb forgalmú, de nagyobb sebességű útszakaszokon, gyakran autózik az esti, éjszakai órákban, és persze azoknak is, akik munkaeszközként használják a járművet, hiszen nekik sokkal nagyobb anyagi kárt okozhat a jármű kiesése. Szintén nem elhanyagolható szempont az elektromos autók tulajdonosainak, hogy ezek az autók szinte hangtanul közlekednek, amely újabb rizikótényező lehet egy vaddal való találkozáskor – arról nem is beszélve, hogy egy szerencsétlen ütközéstől akár az akkumulátor is kigyulladhat, ezzel jelentős anyagi kárt okozva.