Segédmotor biztosítás: sokan nem tudják, hogy a robogó biztosítása is kötelező

Mit jelent a segédmotoros kerékpár?

Összességében az AM kategóriás jogosítvánnyal vezethető járműveket nevezzük segédmotoros kerékpárnak, tehát ide tartoznak a két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárok, amelyeknek a legnagyobb tervezési sebessége nem haladja meg a 45 km/h-t, saját tömegük legfeljebb 350 kg, külső gyújtású motor esetében pedig a motor hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm³-nél. A mopedautók, négykerekű segédmotoros kerékpárok (quad), elektromos rollerek és elektromos kerékpárok szabályzása a robogóénál sokkal bonyolultabb kérdés, ezeknek a járműveknek a változatossága, valamint esetenként a vonatkozó szabályok hiányossága miatt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy pontosan mely kategóriába tartoznak.

Mivel az AM kategóriás jogosítvány már 14 éves kortól megszerezhető, ráadásul csupán néhány óra gyakorlatra van szükség a forgalmi vizsga előtt, itthon is igen népszerűek a robogók, akár első járműként, akár városon belüli közlekedésre – arról nem is beszélve, hogy egy robogó fenntartási költségei lényegesen kedvezőbbek egy autóhoz képest.

Minden esetben szükséges-e a segédmotor biztosítása?

Röviden: igen. Amennyiben az adott jármű paraméterei alapján segédmotoros kerékpárnak minősül, meg kell kötnöd rá a kötelező biztosítást, függetlenül attól, hogy milyen üzemanyag hajtja (tehát az elektromos robogó biztosítása is ugyanúgy kötelező), valamint ellátták-e rendszámmal. Hazánkban sajnos továbbra sem kötelező a segédmotoros kerékpárok rendszámozása, amelynek számos hátránya van: bűncselekmény, lopás, vagy akár közúti ellenőrzés esetén nehezebben beazonosíthatók a rendszám nélküli járművek, és így nehezebben lefülelhetők azok is, akik nem kötötték meg robogójukra a biztosítást.

A robogó biztosítás ára elenyésző az átlagos kárösszeghez képest

A robogó kötelező biztosítása ugyanazon az elven működik, mint a többi járműkategória esetében: károkozás esetén kifizeti a kárösszeget a károsult részére. Bár azt gondolhatnád, hogy egy robogóval nem lehet nagy kárt okozni, elég csak megnézni a vonatkozó statisztikát: a segédmotoros kerékpárok által okozott károk átlagos összege már 2021-ben meghaladta a félmillió forintot, személyi sérülés esetén pedig ez akár többmilliós tétel is lehet. Fontos tudnod, hogy a robogó biztosítási díja igen alacsony, típustól függően évente csupán pár ezer forint – a biztosítók ajánlatai között azonban jelentős díjkülönbségek is lehetnek, ezért itt is fontos, hogy több ajánlatot is összehasonlíts!

Speciális engedményekkel ösztönzik a robogók üzembentartóit

A rendkívül alacsony tarifák ellenére a magyar robogósok több mint fele nem köt kötelező biztosítást a járművére, amely nagy kockázattal jár, hiszen kár esetén így az okozott kár összegét saját zsebből kell kifizetniük. Mindenképpen érdemes tudni, hogy a robogók kötelező biztosítására speciális engedmények vonatkoznak: ha például sokáig közlekedtél biztosítás nélkül, most pedig megkötnéd a kötelezőt, azt bármikor nyugodtan megteheted, az autókkal és motorkerékpárokkal ellentétben nem kell fedezetlenségi díj kiszabásától tartanod. Ugyanígy nem vonatkozik a bonus-malus rendszer sem a robogókra, így károkozás esetén nem kell tartanod a bonus fokozatod romlásától, és az ebből fakadó díjemelkedéstől.

Mit tegyek, ha csak időszakosan használom a robogót?

Egy robogó esetében felmerülhet, hogy ha szezonálisan, tavasztól őszig használod, érdemes-e a téli időszakra kivonatni a forgalomból a járművet, hogy arra a pár hónapra ne kelljen kötelezőt és súlyadót fizetned. Autó vagy nagymotor esetén ez egyértelmű, hiszen a vonatkozó költségek sokkal magasabbak, robogó esetén azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. Egyrészt, a jelenleg hatályos szabályok alapján gépjárműadót csak a rendszámmal ellátott robogókra kell fizetni, ennek az összege azonban éves szinten olyan alacsony, hogy az ideiglenes kivonás és az esetleges korai visszahelyezés költsége messze meghaladná azt. Ha nincs rendszám a robogón, a forgalomból való kivonást csak személyesen tudod elintézni, azonban az összeg, amit így megspórolhatnál a köteleződön, nagy eséllyel alacsonyabb vagy ugyanannyi lesz, mint amennyibe a kivonás kerülne (jelenleg 2300 Ft, és még ugyanennyi, ha a határidő előtt visszahelyeztetnéd a forgalomba). Összefoglalva tehát, a robogó kötelező biztosításának és esetleges gépjárműadójának alacsony mértéke miatt a robogókat nem érdemes időszakosan kivonatni a forgalomból, ám természetesen megvan rá a lehetőséged.

Mi történik, ha kiderül, hogy nincs kötelezőm a robogómra?

Ha robogóval közlekedsz közúti forgalomban és nincs érvényes köteleződ, jobb esetben egy közúti ellenőrzés során derül ki a turpisság. Rendszám híján az alvázszám alapján tudják ellenőrizni, hogy rendelkezel-e biztosítással, ha pedig bebizonyosodik a hiányosság, mulasztási bírságot kell fizetned. A rosszabbik eset az, ha károkozás kapcsán derül ki, hogy nincs kötelező biztosításod. Ebben az esetben a teljes kárösszeget neked kell fizetned – jó, ha tudod, hogy a helyszín elhagyása ebben az esetben is bűncselekmény, ezért ha például meghúztál egy autót, de a tulajdonosa éppen nem elérhető, mindent meg kell tenned a felkutatásáért, legrosszabb esetben is hagynod kell egy telefonszámot a szélvédőn. Fontos részlet, hogy bár ismeretlen károkozó esetén a MABISZ Kártalanítási Számlája bizonyos esetekben valóban megelőlegezi a kárösszeget, azonban ezt a hatóságok bevonásával be fogja hajtani a károkozón. A fentiek alapján láthatod, hogy kizárólag a robogó biztosítás megkötése mellett lehet érvelni: amellett, hogy olcsó, károkozás esetén százezreket – és rengeteg álmatlan éjszakát – spórolhatsz meg vele, ráadásul a bonus-malus besorolás és a fedezetlenségi díj miatt sem kell aggódnod. Ne halogasd: kösd meg a biztosításodat most!