Káronszerzés tilalma: miért alacsonyabb a kártérítés a vártnál?

Mit jelent a káronszerzés tilalma és a teljes kártérítés elve?

A káronszerzés tilalmának fogalmával jobb esetben soha nem találkozunk, gépjárműveket érintő káresemény kapcsán azonban szinte biztos, hogy – legalább közvetve – érinteni fog. Ha ugyanis te vagy a károsult fél, a Polgári Törvénykönyv értelmében a károkozónak (vagy kötelező biztosítás esetén a károkozó biztosítójának) olyan helyzetbe kell hoznia, mintha a károkozásra nem került volna sor, abból vagyoni előnyöd nem származhat. Ez természetesen a másik irányba is igaz, tehát a kártérítés összegének a káreseményből eredő összes vagyoni és nem vagyoni (pl. személyi sérüléssel járó) kárra ki kell terjednie – a kettő összessége jelenti a teljes kártérítés elvét. Ezt hallva persze joggal teheted fel a kérdést, hogy mégis hogyan gazdagodhatnál azon, hogy valaki összetörte a kocsidat, így nézzük meg egy példán keresztül, hogyan érvényesül ez a gyakorlatban.

Már egy új alkatrésszel is nőhet az autód értéke

Ha egy szerencsétlen balesetben összetörték az autódat, megkezdődik a kárrendezési folyamat, és sor kerül a kárszemlére, amely során a kárszakértő pontosan felméri a jármű műszaki állapotát és a sérülések mértékét. Ez a legfontosabb lépés a kártérítés összegének meghatározása előtt, hiszen ekkor lép érvénybe a káronszerzés tilalma is: ha például kiderül, hogy a jármű műszaki állapota a káresemény pillanatában csupán 60%-os volt, a kártérítési jog értelmében nem kaphatsz annyi kártérítést, hogy megvásárolj egy azonos típusú és felszereltségű, új járművet, hiszen ebből vagyoni előnyöd származna. Ugyanígy, ha a javítás során egy 10 éves, gyengébb műszaki állapotú alkatrészt új alkatrészre cserélnek, azzal a jármű értéke indokolatlan mértékben nő, így szintén gazdagodsz a káron. Emiatt a biztosító levonja a kártérítés összegéből a különbözetet, amit avultatás néven is ismerhetsz.

Milyen szempontok alapján dönt a biztosító az avultatásról?

Gépjármű kár esetén sokan hajlamosak azt hinni, hogy a kapott kártérítésnek egyeznie kell az adott járműmodell újkori értékével, mások pedig a használtautó-portálokon próbálják ellenőrizni, hogy azonos évjárattal, felszereltséggel és állapotban milyen áron futnak most a modellek. Sajnos ezek alapján nem érdemes tájékozódni, hiszen a biztosítók a kárszakértő véleménye mellett egy rendkívül részletes adatbázist használnak fel a kárösszeg megállapításához.

Az Eurotax adatbázist biztosítók, autókereskedők és bankok ezrei használják Európa-szerte, és mivel ez magánszemélyek számára nem elérhető, előzetesen szinte felesleges tippelni a várható kárösszeg mértékét illetően. Esetenként előfordulhat, hogy már-már indokolatlanul alacsony a megajánlott kártérítés összege: ebben az esetben természetesen jogod van független kárszakértő segítségét kérni, azonban ennek a költségét neked kell viselned.

Káronszerzés tilalma és totálkár: a roncsérték bonyolítja a helyzetet

A műszaki vagy gazdasági totálkár kifejezetten kellemetlen kimenetele egy balesetnek, főleg, hogy a gazdasági totálkárt már egy kisebbnek tűnő kárral is el lehet érni. Gazdasági totálkárt akkor állapít meg a biztosító, ha a jármű kár időpontjában fennálló forgalmi értékének (csereérték) és maradványértékének (roncsérték) különbsége nagyobb, mint a javítás várható költsége. Tegyük fel például, hogy összetörik a 2 éves autódat, amelynek az Eurotax adatbázis és egyéb számítások alapján a baleset pillanatában 4 millió forint volt az értéke. A biztosító megállapítja, hogy az adott jármű roncsértéke 200 ezer forint, tehát ennyiért tudnák értékesíteni a roncsot a roncsbörzén. A két összeg különbsége 3 millió 800 ezer forint, a javítás pedig 3 millió forintba kerülne, ezért a biztosító nem állapít meg gazdasági totálkárt.

Most nézzünk egy példát egy 15 éves vagy idősebb autóval: ha például a jármű balesetkori értéke 600 ezer forint volt, roncsértéke pedig 180 ezer forint, a két összeg különbsége 420 ezer forint, amelyet egy közepes mértékű javítás összege már meg fog haladni, ebben az esetben pedig borítékolható a gazdasági totálkár. Ilyen esetben a biztosító a kártérítés összegéből, amelyet a csereérték alapján állapít meg, le fogja vonni a roncsértéket, ugyanis anélkül ismét életbe lépne a káronszerzés. Bár ez első olvasásra nagyon bonyolultnak tűnhet, a gyakorlatban látni fogod, hogy működik – egy biztos, ha kételyeid vannak a kártérítés összegével kapcsolatban, ne félj szakértő segítséget kérni!