Áramszünet miatti kártérítés: mire számíthatsz?

Fel kell készülnünk a tartós áramszünetekre

Hazánkban elavultnak mondható az elektromos hálózat és infrastruktúra, amelynek oka részben a komolyabb hálózati karbantartások és fejlesztések hiánya, részben a gyorsan változó fogyasztói igények. A 40-50 éve, vagy akár még régebben épült ingatlanok hálózatát nem ilyen mértékű fogyasztásra tervezték, az egyre szélsőségesebb időjárás, valamint a napelemes rendszerek számának ugrásszerű növekedése ráadásul tovább rontja a hálózat sebezhetőségét, így sajnos Magyarországon is egyre több kisebb-nagyobb áramkimaradásra kell felkészülnünk, ahogy ezt az elmúlt években tapasztalhattuk is.

A tervezett áramszünetek elengedhetetlenek a hálózat megfelelő működéséhez, ám többnyire nem is ezek okozzák a legtöbb fejtörést: a váratlanul érkező áramszünetekre érthető okokból nem tud felkészülni a lakosság, így amellett, hogy ezek kellemetlenséget okoznak, akár anyagi kár is keletkezhet.

Kaphatok-e áramszünet miatt kártérítést?

Az áramszünet okozta károk két csoportra oszthatók: sajnos a hálózat visszakapcsolásakor nem ritka a feszültségingadozás, amely az elektromos készülékekben, például a kazánban, mosógépben, számítógépekben vagy TV-kben tehet kárt. Emellett vannak azok a közvetett károk, amelyek oka szintén az áramkimaradás: ilyen a hűtőben vagy a fagyasztóban megromlott étel, a leolvadt fagyasztó miatt elázott parketta, vagy akár az áramszünet okozta bevételkiesés.

Az áramszünet miatt bekövetkezett károk felelősségi kérdése nem mondható egyszerűnek – az, hogy számíthatsz-e kártérítésre, számos tényezőtől függ. A legfontosabb kérdés, hogy tervezett áramszünetről van-e szó, ugyanis ebben az esetben a szolgáltató mentesül a kártérítési kötelezettség alól, a fogyasztónak azonban kármegelőzési kötelezettsége van – például azzal, hogy az áramszünet ideje alatt nem nyitogatja a hűtőt, és kihúzza az elektromos eszközöket a konnektorból.

Nem tervezett áramszünet esetén fontos elkülöníteni a szolgáltató hibájából keletkező szolgáltatáskimaradást, valamint a vis maior eseteit. Ha például az áramszünetre időjárási okok vagy természeti katasztrófák, valamint szándékos károkozás miatt kerül sor, a szolgáltató nem vonható felelősségre. Ha azonban olyan jelenség okozta a kárt, amely a szolgáltatónak felróható okból keletkezett (például egy transzformátor váratlan meghibásodása esetén), fogyasztóként jogosult vagy a kártérítésre, amennyiben ezek feltételei maradéktalanul teljesülnek.

Hogyan zajlik a kárigény érvényesítése?

A kárigényt a területileg illetékes áramszolgáltatónak kell beadnod írásban, a káresemény rövid, de pontos leírásával, valamint az igényelt kárösszeggel. Fontos annak a bizonyítása, hogy a kár valóban az áramkimaradás vagy a feszültségingadozás következtében keletkezett – ha szerelőt hívsz, feltétlenül adjon számlát, és írja rá a jegyzőkönyvre, hogy a kárt egyértelműen túlfeszültség okozta. Ha az eszköz javíthatatlan, akkor is fontos a szakértői jegyzőkönyv, ebben az esetben azonban a készülék eredeti számlájára is szükség lehet.

A szolgáltatónak ezt követően – hacsak nem állt fenn vis maior – kezdeményeznie kell a kárösszeg megtérítését – ha erre nem hajlandó, bizonyítania kell, hogy a rendszerben a kár keletkezésekor nem állt fenn olyan mértékű túlfeszültség, amely a kárt indokolná, illetve, hogy a fogyasztó nem rendelkezett megfelelő védelemmel a túlfeszültség ellen. Ha ezeket sikerül bebizonyítania, mentesülhet a kártérítés alól, azonban ekkor sem kell lemondanod a kártérítésről, a lakásbiztosításod még kihúzhat a bajból.

A biztosításod akár a leolvadt fagyasztóban tönkrement étel árát is kifizetheti

A mai lakásbiztosítások már rengeteg különböző kiegészítő és kényelmi fedezettel fedik le a legkülönbözőbb igényeket, így természetesen létezik már fedezet áramszünet esetére is. Ezt a fedezetet akkor veheted igénybe, ha a fagyasztóban tárolt élelmiszerek az áramszünet miatt megromlanak – gondolj csak bele, mekkora anyagi kárt jelent, ha leenged a fagyasztóláda, vagy akár egy kisebb méretű fagyasztó! A kárigény érvényesítését a biztosítók általában egy bizonyos minimum szolgáltatáskieséshez (általában 8-12 óra) kötik, amelyet kárbejelentéskor igazolni kell.

Ha a kárt villámcsapásból eredő túlfeszültség okozta, nem vagy egyszerű helyzetben, ugyanis ilyenkor az áramszolgáltató sem vonható felelősségre. Ebben az esetben is támaszkodhatsz azonban a lakásbiztosításodra, amennyiben rendelkezel a villámcsapás másodlagos (indukciós) hatására vonatkozó fedezettel.

Hogyan védekezhetek az áramszünet okozta károk ellen?

Egyes károkat a legnagyobb igyekezet ellenére sem lehet elkerülni, azonban némi elővigyázatossággal sokat tehetsz azért, hogy mérsékeld az áramszünet okozta anyagi károkat. Ha eddig nem tetted, érdemes gondoskodnod az otthonod és az eszközeid túlfeszültség-védelméről, nagyobb, villámlással járó vihar esetén pedig érdemes kihúzni az elektromos berendezéseket a konnektorból – ezt nyaralás előtt is érdemes megtenni, természetesen csak azoknál az eszközöknél, amiket nem szükséges folyamatosan áram alatt tartani.

Ha már tart az áramszünet, a hűtőt, fagyasztót ne nyitogasd – külső hőmérséklettől és telítettségtől függően a hűtőszekrény kb. 4 órán át, a fagyasztó pedig akár 24-48 órát is tartani tudja az eredeti hőmérsékletét.

Ha az áramszünet alatt gyertyával világítasz, érdemes résen lenni: áramkimaradások során sok tűzeset keletkezik az őrizetlenül hagyott gyertyák és mécsesek miatt, ráadásul zárt térben a gyertyák hosszan tartó használata az égéstermékek miatt egészségtelen is. Részesítsd inkább előnyben az elemmel vagy akkumulátorral működő fényforrásokat! Egy-egy csomag extra elem és néhány feltöltött powerbank bármilyen háztartásban jó szolgálatot tehet, azonban olyan környékeken, ahol nagyobb az áramszünet előfordulásának esélye (pl. kevésbé fejlett, erdős részeken), akár egy aggregátor beszerzése is hasznos lehet.